Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1960) (Pécs, 1961)

Papp László: A mohácsi csatahely kutatása

220 PAPP LÁSZLÖ Ezen a környéken tehát, a középkor vé­gén, illetve a XVI. sz.-ban, a jelek szerint falu állott. Az isimert falunevek, és elpusz­tult, ismeretlen helyen volt faluk közül, mint hiányzó, egyetlenegy helyezhető ide: Földvár. Űjistálló helye 'közvetlenül szomszédos a tőle keletre magasodó Törkdombbal, amely-­től csak az országút választja el. Arra nézve, hogy ez a hely valóban azo­nos a középkori Földvár települési helyével, számottevő bizonyíték Hans Dernschwam német utazónak útleírása. 45 Dernsohwam a Balkánról, Eszék felől éri el Baranyát s ha­lad kocsiján észak felé, felsorolja a főútvo­nal mellett talált községeket, köztük, egy­más után, a Karasicán túl Baranyavárt, majd Földvárt, mint az egykori „híres mezővá­10. sz. kép. Részlet Wötter János 1766. évi, Földvárt ábrázoló térképéről Nem lehet vitás, hogy Törökdomb őskori, mesterséges földhányás, amelynek az ártérre néző partoldalából ma is kézzel szedhetők ki az őskori cserép edény darab ok. Gergely Endre 1924. és 1925. éveikben a Törökdomboin végzett néhány napos ásatást, amikor, őskori edénytöredékeiken kívül, ró­mai téglákat, edénytöredékeket s a közelben római sírokat talált. 43 A példák tömegére (Balatonföldvár, Du­naföldvár, stb) hivatkozhatunk, miként köl­csönözte egy-egy középkori településhely a ,,-földvár" végződésű nevet az új település­helyen, vagy közelében volt halomra épült egykori, várszerű település-maradványtól. Innen kapta a mi Földvárunk is, a XIII. szá­zadban már ismert elnevezését. 44 A ,.földvár" fogalmához kapcsolható más településhelyet a mohácsi síknak kutatá­sunkban számbavehető térségén belül felis­merni nem tudtunk. 43 I. m. 3510'—3155. o. 44 Földvár nevének első okleveles említése li203­foói való. (Pannonhalmi Rend története. XII. 13. p. Fal lajtár i. m. 12. o.) — Utolsó említése 15®3-ból, amikor 9 háza van. (Velics: Magyarországi török defterek. II. €06—7.) rost", ezt követően Mohácsot, Cselét, Szek­csőt. Kétségtelen, hogy Dernschwam a főút­vonalon s nem a mezei utakon haladt. Ha ugyanis Földvárt a síkság nyugati szélén, a dombvonulat alján látta, találta volna, ki kel­lett volna térnie a főútvonalról. Amint említettük, Földvárnak a XVI. sz. végétől már puszta határterületét több XVIII. sz.-i térkép is megörökítette. Ezek között az 1766-ban felvett Wotűer-féle térkép Kölked — Mohács — Körtvélyes (puszta) — Batyin (puszta) — Majs — Űjvárd (=Udvar) — Da­ly ok községhatárok közt tűnteti fel, délnyu­gatról a Borza folyásával határolt Földvár pusztát, amelynek keleti szélén, a ,Sátorhe­lyi sziget", illetve az „alveus antiqus Danu­vii" partján kicsiny, kerek halmot jelölt a rajzoló, ezzel a felírással: „Saturiss." (10. sz. kép.) Ez a halom azonos a mai Törökdombbal. Bizonyára a hódoltság alatt nyerte sátorozás­45 Dans Dernschwam's Tagebuch einer Reize nach Konstantinopel und Kleinasien. 195&. — Ki­adta: Franz Baiblinger. Studien zur Fugger-Geschi­chte. 7. Heft.—München—Leipzig. 1-923!

Next

/
Oldalképek
Tartalom