Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1960) (Pécs, 1961)

Papp László: A mohácsi csatahely kutatása

212 PAPP LÁSZLÓ gyertyát, lámpát, vagy fáklyát gyújtott, s a föld felülete olyan világos volt, mint az ég­boltozat, a ragyogó csillagokkal". A kikiáltók több helyen kihirdették, hogy: „holnap nagy csata lesz az alávaló gyaurokkal, legyetek készen!" Dselálzáde elmondja azt is, hogy a nap folyamán ,,a muzulmánok hajóin levő és a velük szemben álló gyaurok ágyúinak dör­gése reszkettette meg a levegőt". Ekkor tehát a török hajóhad, a török források szerint 6000 katonával, már elérte a mohácsi parton veszteglő magyair hajókat, ahol még nem fejeződött be a podgyász és hadiszer kirakása és elszállítása. Ez azután részben elpusztul­hatott, részben a hajókon kifejlődött harc végeztével a török zsákmánya lett. A Budáról kelt szultáni fethnáme meg­említi, de más nyoma is van annak, hogy a török táborbaszállása nem ment simán. ,,A bátor hősök hajnalhasadtától az éj beálltáig tusakodtak az ellenséggel", ti. Tomorynak portyázó huszáraival, s „miután mindkét részről sok fejet levágtak, sok vért kiontot­tak" szálltak táborba a „hit bajnokai". A magyar táborhoz .ekkor már mindössze 14—15 km távolságban, — Brodarics szerint is két mérföldnyire, Luftinál egy napi járásra — lévő hatalmas táborban folyó készülődé­sekről, a bármily rossz, de annyira-mennyire megvolt kémszolgálat révén a magfyar főve­zérség kétségtelenül tudomást szerzett. Még inkább tudott a Duna partján lezajlott harc­ról. Mindennek következtében hagyhatták abba a hadállás részére létesíteni kívánt sze­kérvár építését, s vonult ki másnap hajnal­ban a magyar sereg a tábortól délre, dél­nyugatra, s állott ott csatarendbe. A seregek létszáma, fegyvernemei és fegyverzete Az ütközet előtt álló magyar sereg létszá­mát illetően megnyugtató tájékoztatást nyúj­tanak Brodarics, Burgio, Verancsics, 1st­vánffi adatai. Ezek lényegileg egybehang­7. sz. kép. Halmay Barna helyszínrajza

Next

/
Oldalképek
Tartalom