Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1960) (Pécs, 1961)

Holub József: Adatok Pécs város és Baranya megye történetéhez

löO tíOLUB JÓZSEF ban volt a háza, és többfelé voltak mészárszékei, istállói, s talán már Mohács előtt is viselte a városbírói tisztet. Az egyik oklevél szerint 1529-ben Ferdinánd' szolgálatában kereken 5000 forintra becsült íkárt szenvedett („ . . .damna, quae anno domini 1529, dum in siervitiis nostras esset, acceperat. .."). Csak az 1529-i török hadjárattal hozhatjuk kapcsolatba ezeket a károkat, amelyek azonban nem közvetlenül a pécsi vagyonában érhették, hanem talán mint hadseregszállítót, mert egyrészt jelentős az összeg, még ha leszállítjuk is alacsonyabbra, másrészt akkor a város többi lakóit is kártalanítani kellett volna. Ferdinánd .akkor mindjárt megígérte Schreibernek, hogy kárát, amelyet az ő szolgálatában szenvedett, megtéríti, de bizonyaira állandó pénzzavarai miatt erre nem került sor, sőt most, 1542nben is csak azzal a megszorítással ismételte meg régebbi ígéretét, „hogyha Magyarországon bármi címen valami jószágok haramiának a fiskusra", kárpótolja őt, fiait vagy örököseit. 1529-ben a szultán augusztus 18-án érkezett Mohácsra seregeivel, 'majd egyenesen Budára ment, tehát Pécset nem érintette, így ott pusztulásokat nem okozhatott, ezért gondolhattunk arra, hogy mint hadseregszállító marhakereskedőt érte akkor jelentősebb károsodás. Schreiber különben ebben az időben otthon tartózkodott, legalábbis erre következtethetünk abból, hogy a mohácsi török táborból szerzett kémértesüléseit sürgősen továbbította Bécsbe, mert ezek a szultán seregének a nagyságáról szóltak s arról, hogy legközelebbi terve Bécs osroma. ahonnan azután tavasszal Németország meghódítására készül.

4 János király haláláig nagyon zavaros volt a helyzet az ország nagy részében, de pl. Pécs, Simontornya, Fehérvár szinte állandóan az ő területéhez tartozott.

5 Megkoronázása után mindjárt hat püspököt is kinevezett, köztük a Mohácsnál hősi halált halt Móré Fülöp helyébe Sulyok Györgyöt is pécsi püspökké, aki azonban csakhamar Ferdinánd pártjára állt és 1527 novemberében már hűségesküt is tett neki. Ekkor János király Szerecsen János volt tolnai főispánt és II. Lajos volt kamarását tette meg a püspökség kormányzójává. Ö volt az, aki 1529-ben a közeledő török elől Siklósról a koronázási kincsekkel együtt Sárospatakra menekülő Perényit a Tolna megyei Kajdacsnál megtá4 Kundschaftsnachrichten Wolfgang Schreiber's aus Fünfkirchen (Fitz i. Щ. h. 6). 5 Szekfű Gyula, Magyar Történet IV

1

, 43. madta és hatalmába ejtette, bubravíus â utána Istvánffy Miklós azt írták ekkor róla. hogy János engedélyével ő bírta a pécsi püspökséget („qui ea temp estate Quinquecclesiensem episcopatum lohannis permissu obtinebat"). Amikor 1533 őszén János király magyar és török haddal megjelent a Dunántúlon, hogy ott uralmát megszilárdítsa, meglátogatta Pécset is, s itt fogadta számos szlavón és horvát főúr tisztelgését.

6 Amikor 1541 szeptemberében a török Buda elfoglalása után kivonult az országból, nagyobb sereget Pécs elfoglalására küldött. Schreiber, amikor 1542-ben különböző kérésekkel járult Ferdinánd elé, azt adta elő, hogy bár a törökök és parancsnokuk ijesztgetésekkel, fenyegetésekkel mindenképp rá akarták bírni a polgárokat a város feladására, ő lelkesítésével és tanácsaival el tudta érni, hogy az ellenség elálljon az ostromtól, („...inter ceteros cives ipse Wolffgangus et animo et consilio tantum in civitate laboravit profuitque, ut hostes obsidione discederent"). Ezt persze nem fogadhatjuk el szószerint, csak valamilyen kisebb csapatnak a vállalkozása lehetett ez akkor, mert nagyobb sereget bajos lehetett volna kéréssel és ijesztgetéssel szándékától eltéríteni, főképp ha tudjuk, hogy a vár erődítményei igen rossz állapotban voltak.

7 1542-ben egy röplap jelent meg Ware New Zeitung von Türcken címmel, s ebben azt olvassuk, hogy Szülejmán hazafelé vonultában több várat elfoglalt, de Pécset hasztalan ostromolta, ,,a város derekasan tartotta magát".

8 Kétségtelen, hogy ez a hír az 1541-i török hadivállalatíról szólt, mert 1542-ben nem járt itt a szultán, de azt megerősíti, hogy Pécs ekkor valamiféle, bizonyára kisebb török támadásnak ellenállt. 1542-ben tehát még Pécsett lakott Schreiber, akit a királyi levelek mint volt pécsi bírót emlegetnek, de a következő évben neki is menekülnie kellett innen a törökök elől. 6 Acsády Ignácz, Magyaország három részre oszlásainak története 15216—1608 (A magyar nemzet története, V. Budapest, 1897, 133). 7 Holub József, Pécs város pecsétjei. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve Г9бв. Pécs, 19691, 139. — Amikor Ferdinánd 15411.. október 2l2-én meghagyta Várallyay Szaniszló fehérvári prépostnak, — aki akkor már kinevezett pécsi püspök volt —, hogy vegye ki a hűségesküt Athinay Simontól, levelében megemlítette, hogy Athinay, a káptalan és a város magukat és a várost Magyarország és az egész kereszténység javára sértetlenül őrizték meg, amikor a törökök hadjáratukból hazatérőben ostromolták, és önként ajánlották fel magukat az ő hűségére (КоШг i. m. V, 2i©4). 8 Fitz i. m. i. h. 6.