Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1959) (Pécs, 1960)

Holub József: Adatok a Baranya és Tolna megye közt folyt határper történetéhez (1695–1720)

156 HOLUB JÓZSEF nalban halad Koppányig és a Sió mzéig. „A többi határt — folytatta — a Dunáig, mint tudom, jól ismeritek; Fehér megyével nincs semmi vitátok, Somogy és Baranya megyékkel szemben csak tartsátok magatokat erősen, ti fogtok felül maradni, mert nincs semmi hiteles bizonyítékuk, nekünk pedig sok van". Levele végén megismételte biztatását: csak ügyesen viselkedjenek, hogy megzavarják valamennyi ellenfelüket. Hogy melyik megyének volt olyan nagy súlya vagy pártfogója, nem tudjuk;, de a nádor már november elején felkérte Matusek András győri kanonokot, hogy Fiáth Jánossal, a dunáninneni kerület perceptorátusának, pénztári hivatalának főnökével és Sajnovics Mátyással menjenek le és a helyszínen intézzék el a Tolna, Baranya és Somogy megye közt folyó határpereket.

26 Az ügy azonban még most sem haladt előre egy lépést sem, úgyhogy Tolna megye 1697 decemberében tartott közgyűléséből még mindig a miatt panaszkodik a hadi tanácsnál, hogy Baranya húsz helységet csatolt el tőle jogtalanul,

27 s már csak ezért sem tudja a reá kirótt nagy porciókat megfizetni, — a királyhoz pedig azzal a panasszal fordul, hogy hiába van kezében az ítélet, Baranya megye nem veszi figyelembe. Lipót erre 1698. február 25-én leírt Baranyának s figyelmeztette, hogy a királyi tábla által is megerősített nádori döntés alapján Máza s következéskép a Völgység nevű hegyaljai járás Tolna megyéhez csatoltatott, ne akarja tehát tőle erővel elszakítani s ne rójj on rá adóterheket, mert ezt a vidéket Tolna már amúgy is nagyon megterhelte.

28 Baranya azonban nem nyugodott; perújítást kért azon az alapon, hogy mivel az idézést nem kapta meg idejében, mert megkésve kézbesítették neki, jogai védelméről nem gondoskodhatott. A nádor erre újból az 1696-ban már ott járt összeírókat küldte ki ugyancsak a győri káptalan testimoniumával, s ők 1698. szeptember 23-ra idézték meg a 26 Szekszárdi Állami Levéltár, 10. 45. 27 Hofkammerarchiv, Bécs, 1698. Bd. 402, 168. 23 Orsz. Levt, Conc. exped. 41. ex Febr. 1698. — A Tolna megyei völgységi járást ugyan csak 1735ben szervezték meg, de a neve valószínűleg még я Mohács előtti időkre nyúlik vissza s azóta használatban volt ennek a vidéknek a megjelölésére. Itt is a Völcségh-nek nevezett hegyaljai kerületről beszélnek, s az 1696. májusi közgyűlés jegyzőkönyvében két helyen is előfordul Dombóvár vidékének a megjelölésére, feleket Závod községbe, amely akkor Tolnában feküdt, de Baranya ezt is per tárgyává tette. Itt megjelent Czainer György Baranya megye hites jegyzője és bemutatta a vasvári és a pozsonyi káptalan oklevelét, amelyek e két hiteles hely levéltárában őrzött oklevelek alapján azt bizonyították, hogy számos helység, köztük a tolnamegyei Kurd, Lengyel, Bikal, Vaszar, Hidas, Maróca, Cél,

29 mind régóta Baranyához tartozott, s mivel közülük számosat a Tolna megye által 1696-ban indított per eredményeképp szakítottak el tőle, azt kérte, hogy ítéljék őket vissza megyéjének. Bár Tolna megye részéről nem jelent meg senki, a delegált bírák meghozták döntésüket. E szerint felperes megfelelő módon, ha szükséges lesz, helyszíni szemle révén is bizonyítani tartozik, hogy azokat a helységeket, amelyeket 1696-ban Tolna megyéhez csatoltak, olyan helyek veszik körül, amelyek a vasvári és a pozsonyi káptalan bemutatott bizonyságlevele szerint mind Baranyában vannak s Tolnától távolabb is feküsznek. Ennek a kihirdetése után Baranya megye meghatalmazottja kijelentette, hogy bár az alperes fél nyilvánvaló makacssága miatt nem volna köteles semmit sem bizonyítani, hanem a keresetét egyszerűen meg kellene ítélni, mindazonáltal néhány tanú kihallgatását kérte a vitás kérdések megvilágosítására. Amikor azután a következő napon a delegátusok a káptalan kiküldöttjének jelenlétében a szintén vitás Szászi birtokon folytatták a határjárást, megjelent Radanay püspökfőispán megyéje részéről és kérte, ne vegyék makacsságnak, hogy az előző napon nem jelent meg, de egyrészt nem kapott semmiféle értesítést a határjárás időpontjáról és helyéről, másrészt pedig megyéje tisztviselői részint Bécsben és Pozsonyban, részint pedig az akkor Tolnában folyó két katonai exekucióval voltak elfoglalva, majd ünnepélyes tiltakozással kijelentette, hogy azokat a helyeket, amelyekről az ellenfél azt állítja, hogy Baranyától elszakíttattak és Tolnához csatoltattak, Baranyától sokkal távolabb fekvő helyek veszik körül, és minthogy Baranyában is vannak hasonló nevű helységek, nem ugyanazokról van szó; felajánlta végül, hogy egy későbbi időpontban mindezt bizonyítani is fogja. 29 Ma Lengyeltől É-ra Cili erdészlak őrzi nevét.