Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1959) (Pécs, 1960)

Fülep Ferenc: Újabb ásatások a pécsi cella trichorában

ÁSATÁSOK A PÉCSI CELLA TRICHORABAN 83 rály (1458—1490) vezérének a címere látható

26 (XV. sz. vége). Hogy miként került ez a Kinizsy-címeres gyűrű a cella trichora sírjába, vajon a sír elpusztítása alkalmával vagy egy újabb beletemetkezés során, a teljesen megbolygatott sír alapján ma már nem tudjuk megállapítani. Mivel a kelet-nyugati irányú középkori (3. számú) faltól délre nem sikerült a nartex nyugati zárófalának megtalálása, ezért ettől északra, a cella trichora déli zárófala mentén próbáltunk behatolni a területet nyugatról határoló püspöki palota alá. Az előcsarnok keleti falától számítva azonban csak 270 cm hosszúságban sikerült a cella trichora déli 10. kép. A Kinizsy címeres gyűrű rajza falát (a nartex északi falát) nyugat felé követni. A vállalkozás veszélyessége miatt a további kutatástól el kellett tekinteni. A keleti faltól számítva 410 cm távolságig vasrudat vertünk be nyugat felé, azonban ez sem érte el a nartex nyugati falát. Ekkor a nartexben lévő, már fentebb tárgyalt sír nyugati végénél tettünk még egy kísérletet, hogy behatoljunk a nartex nyugati faláig. Azonban ez itt sem sikerült, de közben olyan leletre bukkantunk, amely az ásatás legértékesebb eredményei közé tartozik. A már tárgyalt 1. számú sírtól nyugatra újabb, súlyosan megrongált sírra találtunk (2. sz. sír), s ezáltal bebizonyosodott, hogy a pécsi cella trichora nartexében nem egy, hanem két sír volt (3. sz. ábra). Az 1. sír nyugati végén, a sír falának szélére helyezett koponya feküdt, majd a sír nyugati falától 12 cm távolságban, végével az 1. sírhoz csatlakozva helyezkedett el a 2. sír. Keleti végének hossza megegyezett az 1. sír nyugati végének méretével (külseje 60 cm széles). 26 Vö. Csergheő G.: Wappenbuch des Adels von Qngarn. II, Nürnberg 1887—88. 306—7. t. A miénk a b) pont alatt közölt címerhez áll legközelebb, de a holdsarló a csillag fölött helyezkedik el és lefelé fordul; továbbá a miénken páncélba öltözött kar tartja a kardot. A meghatározásban nyújtott segítségért Kalmár Jánost illeti köszönet. Végét egyetlen 12 cm vastag kő alkotta; mélysége 31 cm. Déli fala csak 90 cm hosszúságban volt mérhető, és három élére állított kőlap alkotta (vastagságuk 9—14 cm). A sírba hatalmas pillért építettek bele, és ekkor teljesen elrombolták; a medencecsontot és a lábszárcsontokat a pillér és a sír fala közé beszorítva találtuk meg. A láb helyzetéből következtetve a csontváz irányítása Ny—K-i volt. Ha a cella trichora nartexét szimmetrikusnak tekintjük, megállapíthatjuk, hogy a nyugati sír rövidebb lehetett, mint a keleti (3. ábra). A 2. sír kibontása alkalmával a fölötte lévő, megbolygatott törmelékből sok római festett vakolattöredék került elő. A nartex északi zárófala és a sírok közötti területen leástunk egészen a fal alapjáig, amely alatt a bolygatatlan anyatalajba mélyített, meszes habarcsba kötött kövekből épített falcsonkot találtunk (XXV. t. 3.). Keleti széle 130 cm távolságra feküdt a nartex K-i falától. A falcsonk hosszúsága 80, szélessége ugyancsak 80, vastagsága kb 25 cm; egyetlen kősorból állott. Rendeltetését megállapítani nem sikerült. Alkalmunk nyílt arra, hogy a nartex északi zárófalát megtisztítsuk és megkeressük rajta a befalazott ajtónyílást. Keleti sarkát megtaláltuk, nyugati részét azonban, kívülről, egy későbbi öntött falazás befolyta és eltakarta. A bejáratot tehát csak a cella trichora belseje felé eső oldalról tanulmányozhattuk. Erre 1955 augusztusában nyílt lehetőségünk, amikor a cella trichora békéjében metszetrajzokat is készítettünk (11—12. ábra). A cella trichora belsejében, a déli zárófalon befalazott bejárat ma is jól kivehető (11. ábra В—

С metszet). Szőnyi 1922-ben megállapította, hogy a bejárat 45 cm magasan be volt falazva, továbbá, hogy „a kápolna falfestésénél ifjabb korú ez a befalazás, mert rajta a festés nem folytatódik, sőt az ajtónyílás régi bélletében a festés nyomai láthatók".

21 Szőnyi világosan félismerte tehát, hogy itt az ajtó befalazásában periódus különbség jelentkezik. В—

С metszetünk azt is elárulja, hogy az ajtónyílás befalazása előtt vastag, földes törmelék borította el a küszöböt, tehát a cella trichora ekkor romos állapotban volt. Erre a törmelékre vastag, sárga homokkal készült habarcsréteget terítettek és abba rakták be a befalazás céljára szolgáló köveket. A metszetrajzból az is kiderül, hogy az eredeti padlószint és az ajtóküszöb között 25—27 cm szintkülönbség mutatkozik, tehát itt eredeti87 Szőnyi O.: Jahrbuch... 181.