Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1959) (Pécs, 1960)

Fülep Ferenc: Újabb ásatások a pécsi cella trichorában

ÁSATÁSOK A PÉCSI CELLA TRICHORÄBAN 81 által kiásott és korhatározó leletekkel a X. századtól kezdve pontosan datált halimbai temetőben csupán egyetlen darab hasonló díszítésű edénytöredék fordult elő (80. sír), a telepanyagban ugyancsak egy. Török Gyula ezt a két darabot a IX. század második felére, a X. század elejére datálja.

12 De általános ez a sopronkőhidai szláv temetőben is, mely ugyancsak a X. század második felére keltezhető.

13 Előfordulnak ezek az edények a zalavári

14 szlávkori telep és temető IX—

X. századi anyagában, továbbá a fenékpusztai

15 VIII—

IX. századi temetőben is. A fentiek alapján az edénytöredékek korát a IX. sz. második felére, a X. sz. elejére tehetjük. A pince boltozatát kitöltő törmelékrétegből előkerült leletek: 1. Vékonyfalú, sárgásfehér színű pohár töredékei (3 db). Oldalán körülfutó, kiemelkedő bordadíszekkel tagolt. XV. század. (7. ábra 5). 2. Szürkésbarna, érdesfelületű fazék oldaltöredéke (6. ábra. 3 és 7. ábra 2), körbefutó, enyhén ívelő hullámvonalas díszíttéssel. Anyaga csillámos, felülete kissé rücskös; elnagyoltan korongolt. Korban megegyezik az előző csoport 3. számú edény töredékével. 3. Sárgásfehér pohár vagy kis bögre talptöredéke. Felülete nyers színű, bevonat nélkül. Kora megegyezik az 1. számú edénytöredékek korával (7. ábra 4). 4. Zöldmázas kályhacsempe töredék (2 db), kerek medallion-töredékkel, melyekhez plasztikus lécdíszítés csatlakozik. Esetleg mérműves kályhacsempe töredéke lehetett.

16 Kora XV—XVI. század (7. ábra 7). 12 Török Gyula szives szóbeli közlését és anyagának átnézését ezúton is megköszönöm. 13 Török Gyula ásatása, publikálatlan. Szóbeli közlése. 14 Fehér G.: Zalavári ásatások, Arch. Ért. 80 (1953)31 skk. — Fehér G.: Les fouilles de Zalavár (1951—53), Acta Arch. Hung. 4(1954)201 skk. — Cs. Sós Á.: Rapport préliminaire des fouiHes exécutées autour de la chapelle du château de Zalavár, uo. 267 skk. — Az anyag megismerését Cs. Sós Ágnesnek köszönöm. 15 Cs. Sós Ágnes szives szóbeli közlése. — Említi a temetőt Radnóti A.: Pannóniai városok élete a korai feudalizmusban. Magyar Tud. Akad. II. Oszt. Közi. 5(1954)502 sk. — Nagy T.: Hozzászólás, uo. 518 sk. 16 Holl I.: Középkori kályhacsempék Magyarországon I, Bud. Rég. 18(1958)261, 84. ábrán közöl (másolatban) egy mérműves oromcsempét pécsi kályháról 1473—1505 közötti időből. 5. Nürnbergi jeton (XXV. t. 4.), előlapján • • • -is 5^ 5/Y\ 5^S/Y\ S'i' S/Y\ 5^5/YN S-/IN S

m pfalzi címer, hátlapján: bizonytalan címer. XV. sz.

17 (8. ábra). Ezeken kívül még több kisebb-nagyobb, későbbi töredék került itt elő, amelyek a későbbi időkben történt bolygatások révén kerültek helyükre. 8. kép. Nürnbergi jeton. XV. század Megkíséreltük azt, hogy ebben a pincében a nartex szélességét (K—Ny-i irányban) meghatározzuk. Amíg a pince törmelékkel volt tele, feltételeztük azt, hogy a középen emelkedő 5. számú pillér mögé be tudunk hatolni, azonban a törmelék eltávolítása után kiderült, hogy a pillér hozzá van építve a pince hátsó (nyugati) falához és mögé behatolni nem lehet (3, ábra). A pince hátsó falát megtisztítottuk a vakolattól és egy helyen áttörtük. Megállapítottuk azt, hogy ez a fal csupán egyetlen kősorból áll és később épült, mint a pincét É-ról határoló 3. számú fal; ehhez építették hozzá. Alapozása is magasabban feküdt, mint a középkori fal alapozása. (Egyébként a pince nyugati végénél a 3. számú középkori fal is elvégződött). Nem egyezett meg ennek a hátsó falnak az alapozása a nartex keleti falának alapozási mélységével sem; a római fal ugyanis 40 cm-rel mélyebben volt alapozva, mint az egyetlen kősorból álló.hátsó fal. El kellett tehát vetni azt a lehetőséget, hogy ez lett volna a nartex nyugati zárófala. A pincében a nartex nyugati zárófalát így megtalálni nem sikerült. A pince kőből épült boltívére 40 cm széles, észak-déli irányú újkori fal épült (6. számú fal). Ennek nyugati oldalán, 1 m mélységben, a pince boltozata fölött, habarcsból n Huszár Lajos szives meghatározása. g J, P. Múzeum