Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1959) (Pécs, 1960)
Dombay János: Próbaásatás a villánykövesdi kőrézkori lakótelepen
VILLÁNYKÖVESD I KÖRÉZKORI LAKÓTELEP 65 lsz: 58.61.3). — 5. A koponya előtt, a bal szemüregnél, 4,5x4,9 cm méretű, csiszolt buzogány, fehér kőből, hengeres fúrattál (XVII. t. 10, lsz: 58.61.4). 17. sír: M : 47 cm. Jobb oldalán fekvő hiányos koponyát találtunk; D felé nézett. A csontváz többi részét kiszántották. A koponya helyén maradt része szerint fejjel Ny-nak feküdt, jobb oldalon. Melléklete nem volt. 18. sír: M: 54 cm. Gyermek mérsékelten zsugorított, gyenge megtartású csontváza, kissé DK—ÉNy-i irányban (100—280°), bal oldalon fekve. A kezek az áll magasságában voltak. Mellékletek: 1. A koponya előtt, a homlok magasságában, iszapolt agyagból három részből készült, 10,1—11,6 cm magas, összetört, vékonyfalú, sötétszürke edényke. Letompított oldalélén négy bütyök volt, arányos elosztásban. Egy maradt, a többinek csak a helye látszik. A fenék 3,6, a szájnyílás 10,3—10,8 cm átmérőjű. Külső oldalán vörös festés nyomai láthatók (XVIII. t. 3, lsz: 58.62.1, erősen restaurált). — 2. A nyak táján kagylógyöngy, menthetetlen állapotban. 19. sír. M: 51 cm. Gyermek erősen zsugorított, rossz megtartású csontváza, DNy—ÉK-i irányban (245—65°), jobboldali helyzetben. A karok a mell magasságában voltak. Melléklete nem volt. 20. Sír. M: 48 cm. Mérsékelten zsugorított, rossz megtartású csontváz, nagyjából К—Ny-i irányban (95—275°), baloldali helyzetben. Alsó fele hiányzott; feltépte és széthordta az eke. A kezek az áll magasságában voltak. Mellékletek: 1. A koponya előtt iszapolt agyagból készült, 8,3—9,3 cm magas, vékonyfalú, sötétszürke, kettősen csonkakúpos edényke. A ránehezedő föld súlya alatt szétlapult. Alacsony alsó részének vonala erősen, a magasabb felsőé gyengébben befelé ível. Magasságához képest széles, nyomott. Az erős oldalélen és felső részén, közelebb a peremhez, négy-négy lapos, gombszerű bütyök ül, arányos és váltakozó elosztásban. Külsején mintás, vörös festés volt. Az oldalélen levő egyik bütyök körül és a felső részén, két bütyök között, tisztán felismerhető egy-egy vörös korong. Az ábrázolást nem lehet rekonstruálni, mert az edény apró darabokra törött, és ezáltal, de a talajnedvességtől is, tönkrement a festés. 4,4—4,7 cm átmérőjű, kerek feneke erősen homorú. Szájnyílása 11,7—12 cm átmérőjű (XVIII. t. 1, lsz: 58.63.2, erősen restaurált). — 2. Mellette 7,3 cm hosszú, hiányos csonttű (XIX. t. 1, lsz: 58.63.3). — 3. Ugyanott malac(?) állcsontja (lsz: 58.63.4). — 4. A koponya előtt iszapölt agyagból készült, 11 cm magas, vastagfalú, sötétszürke behúzottszájú fazék. Erős oldalélén és boltozatos felső részén, közelebb a 7—7,7 cm átmérőjű szájnyílás széléhez, négy-négy bütyök ül, arányos és váltakozó elosztásban. Alsó részének vonala lefelé hirtelen szűkülve fut le a 4,3 cm átmérőjű, kerek fenékhez. Külső oldalán vörös festés halvány nyomai láthatók (XVIII. t. 2, lsz: 58.63.1, kissé restaurált). 21. sír. M: 44 cm. Kiszántott sír. Egy combcsontot, azon keresztbenfekvő felső karcsontot, alattuk fél combcsontot és két csigolyát, továbbá két alsó karcsontot találtunk, rendellenes helyzetben. Mellékletek: 1. A két alsó karcsont D-i végénél 16,9 cm magas, vastagfalú, sötétszürke, lenn kürthöz hasonlóan szélesedő, összetört csövestalp. Felső végéhez közel négy bütyök ül, arányos elosztásban. Külsején vörös festés elmosódott nyomai láthatók. A tálat kiszántották (XVIII. t. 7, lsz: 58.64.1, erősen restaurált). 22. sír. M: 74 cm. Mérsékelten zsugorított, gyenge megtartású csontváz, К—Ny-i irányban (90—270°), bal oldalon fekve. A kezek a koponya előtt voltak. Mellékletek: 1. A koponya jobb oldalán vadkan agyarából készült 9,2 cm hosszú, hiányos csüngődísz, közepe táján kerek lyukkal (XIX. t. 2, lsz: 58.65.1). — 2. Félig a bal homlok alatt, 3x3,5 cm méretű, kúp alakú homlokdísz, élén fekve, egyenes lapjával a homlokcsonthoz simulva. Lapján felfűzésre szolgáló, vízszintes irányú lyuk. Azért kerülhetett félig a koponya alá, mert már a temetéskor sem volt a homlok közepén: rosszul kötötték fel, esetleg félrecsúszott. Azt sem lehet kizártnak tartani, hogy a sírföld ülepedése következtében került a helyére, amikor a felkötésre szolgáló alkalmatosság a földben elpusztult. A kerek lyuk szerint ez az alkalmatosság fonál vagy vékony szíj lehetett, ami egyben hajszorítóul is szolgált. Anyaga: steatit (kovasavas magnézium); fajsúlya 3 körül. 12 (XIX. t. 3a—3b, lsz: 58.65.3, 2 kép). — 3. A nyak táján kagylógyöngy (XIX. t. 4, lsz: 58.65.2). —4. A koponya mögött, de kissé távolabb, nagyrészt kiszántott, közelebbről meg nem határozható edény elázott roncsai. 23. sír. M: 75 cm. Mérsékelten zsugorított, gyenge megtartású csontváz, DNy—ÉK-i irányban (260—80°), jobboldali helyzetben. 12 Anyagának meghatározását Hűnek Emil geológus-vegyésznek köszönjük. 5 .T, P. Múzeum
