Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1959) (Pécs, 1960)

Dombay János: Próbaásatás a villánykövesdi kőrézkori lakótelepen

VILLÁNYKÖVESDI KŐRÉZKORI LAKÓTELEP 63 kezek a koponya előtt voltak. Az alsó lábszárakat részben feltépte az eke. Mellékletek: 1. A koponya mögött 6,2 cm hosszú, kaptafa alakú süexvéső (XVII. t. 3, lsz: 58.56.1). — 2. Mellette ugyanolyan sárgás málladék, amilyent a 6. sírban is találtunk a koponya előtt. 10. sír. M: 80 cm. Nő mérsékelten zsugorított, tűrhető megtartású csontváza DK— ÉNy-i irányban (135—315°). A koponya bal oldalán feküdt; baloldali fekvésnek megfelelő helyzetben feküdtek az alsó végtagcsontok is, a medence és a mell ellenben hasonfekvő helyzetben volt. A kezek a koponya előtt voltak. A medence ÉNy-i szélénél csecsemő ellapult koponyacsontjait, a DK-i szélénél pedig annak alsó végtagcsontjait találtuk meg. Ezek szerint a sírba szülés közben meghalt nőt temettek el. Mellékletek: 1. A nő koponyája előtt iszapolt agyagból három részből készült, vékonyfalú, sötétszürke edényke, összerepedezett, nagyrészt el is ázott, nem restaurálható állapotban. Letompított oldalélén és a nyakán négy-négy vízszintes irányban átfúrt bütyök volt, arányos és váltakozó elosztásban. 3,7 cm átmérőjű, kerek, homorú alja és egész külső felülete vörös volt, de láthatók festékfoltok a nyakhoz tartozó töredékek belső oldalán is (lsz: 58.57.4). — 2. A jobb kéz külső oldalán iszapolt agyagból két részből készült, 10,8 cm magas, vékonyfalú, sötétszürke, ép edény. Alsó része fordított, a felső álló csonkakúp alakú; a felső oldala erősen befelé ível. Az erős oldalélen négy nagyobb, a felső rész közepe táján négy kisebb, lapos, gombszerű bütyök ül, arányos és váltakozó elosztásban. A bütykök körül és az edény alsó részén, szemben a felső részén levő bütykökkel, egy-egy 3,2—3,7 cm külső átmérőjű, 3 mm széles vonalú kör. a perem alatt pedig, a két-két felső bütyök közötti távolság közepén, egy-egy lefelé ívelő félkör van az edény természetes, sötétszürke színében. Az egy-egy síkban levő két-két kör között egy-egy a körökével egyező kivitelű, csúcsán álló négyszög foglal helyet. A perem alatti félkörök között ezeknek is csak fele van meg (csúcsukkal lefelé álló háromszögek alakjában), mert a perem mind ezek, mind a körök felét levágj a. A két-két síkban levő csúcsokon álló, szomszédos négyszögek párhuzamos oldalai közé eső festetlen felületrészek dűlt kereszteket adnak ki; ezek metszéspontjára esnek a körök. A közbeeső felületrészek vörösek, úgyszintén a 3,5 cm átmérőjű, kerek, homorú, fenék is. A 10,8 cm átmérőjű szájnyílás belső oldalán, a perem alatt, 2,5 cm széles, festett, vörös csík fut körül (XVI. t. 3 = 1. kép, lsz: 58.57.3. — 3. Az előbbi két edény között 9,8 cm hosszú, ép csonttü, hegyével a koponya felé (XVII. t. 4, lsz: 58.57.5 — 4. A koponya 1. kép. Villánykövesd. 10. sír (2/3 nagys.; a fekete felületrészek vörösek, a fehérek az edény természetes sötétszürke színeiben maradtak) mögött, de kissé távolabb, 21,3 om magas, összetört, vastagfalú, sötétszürke behúzattszájú fazék. Oldalélén, boltozatos felső részének közepe táján és a 9 cm átmérőjű, kerek szájnyílás alatt négy-négy vízszintes irányban átfúrt bütyök ül, arányos és váltakozó elosztásban. Alsó részének vonala kissé befelé ível. 8,5 cm átmérőjű alja egyenes (XVI. t. 5, lsz: 58.57.2, erősen restaurált). — 5. A lábfejeknél, de 20 cm-rel mélyebben, 35—37 cm magas, vastagfalú, szürkésbarna csövestalpú tál, ÉNy-nak dűlve, töredezett állapotban. A 36—37 cm átmérőjű, mély tál külső oldalán, közel a peremhez, valamint a 26 cm magas talp felső végénél, négy-négy erős bütyök ül, arányos és váltakozó elosztásban (XVI. t. 4, lsz: 58.57.1, kissé restaurált). 11. sír. Közel az I. ásatási szelvény ÉK-i sarkához, 24,6 cm magas, az oldalélnél 35 cm átmérőjű, megrepedezett, vastagfalú, sötétszürke behúzottszájú fazekat találtunk, álló helyzetben. Egyenes alja 11,8, kerek szájnyílása 9,5—9,9 cm átmérőjű. Oldalélén,