Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1959) (Pécs, 1960)

Füzes Endre: Népi építkezés Mecsek-Hegyalján

242 FÜZES ENDRE hogy bejáratát az utca felől kapta. Ez a megoldás a leggyakoribb. — A múlt század közepén pincék még nem voltak a faluban, hanem kint a szőlőkben. A legrégibb pincék a baranyás pincék voltak. Ezeket félig a földbe vájták, oldaluk földhányás volt, amit két-három méterre megmagasítottak. A pince hátsó része a föld alá nyúlott be. A baranyás pincék teteje nagyon egyszerű volt. Gerendákat, botokat fektettek keresztbe, arra rőzsét, vesszőt, szalmát tettek, majd az egészet beföldelték és jól ledöngölték. A múlt század első felében — az emlékezet szerint — minden pince ilyen volt Hegyalján. Később már felemelt falú pincéket építettek vályogból vagy kőből. Teteje szarufás • volt és zsúppal fedték be. Ezek a pincék a jobbágyfelszabadítás ideje után terjedtek el. Elterjedésük egyik oka az lehetett, hogy a bortermelés, amelyet már nem kötött gúzsba a kilenced és a tizedtörvény, mennyiségileg hirtelen megnövekedett és a korábbi baranyás pincék már nem tudták befogadni a termést. Másrészt a borkezelés technikájában beállott minőségi változás kényszerítően serkentette elterjedésüket.

18 18 Vö. Vincze István: Magyar borpincék. N.É. XL. (1958). Az új pincék tulajdonképpen két részből álltak: a présházból és a föld alá épített pincéből. Az öregek mindkét részt pincének nevezik ma is, ami valószínűleg azt mutatja, hogy a baranyás pincék nem tagozódtak két részre. — A présházban helyezték el a szőlőmunkához, szürethez, valamint a borkezeléshez szükséges szerszámokat. Itt állt a tölgyfából faragott és összeállított kétorsós, csavaros prés, amelyet sok helyen még ma is használnak. A föld alá épített pincerészben, amelyet vályoggal boltoztak ki, két bükkfarönkön a kisebb-nagyobb hordók sorakoztak. Ez a pinceforma aránylag sokáig élt, sok helyen ma is megvan, és használják is. Legtöbbször kisebb-nagyobb átalakításon ment keresztül — a zsúpot cseréptető váltotta fel, a falát téglából építették — de régi formáját így is megtartotta (30. kép). A 80-as években azonban ezeknek a pincéknek a száma is megfogyott. A háztól gyakran kilométerekre levő pince egyre több gondot okozott. A közbiztonság gyengülése, betörések, lopások, gyújtogatások egyre sürgetőbben követelik a pincének faluba való beköltöztetését, különösen ott, ahol a pincék nagyon távol estek a falutól. Ilyen pedig sok volt Hegyalján. A problémát hamarosan megoldotta a település rendezése és az átépítkezés. Az új há30. kép. Szőlőbeli pince. Cserkút.