Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1959) (Pécs, 1960)

Gebhardt Antal: A Dömörkapui karszt (Mecsek-hegység) Mollusca-(csiga)faunájának környezeti és társulástani vizsgálata

A DÖMÖRKAPUI KARSZT MOLLUSCA-FAUNÄJA XV. táblázat Species 1. Cochlicopa lubrica (et lubricella) 2. Abida frumentum 3. Chondrina clienta 4. Truncatellina claustralis 5. Orcula doliolum 6. Pyramidula rupestris 7. Clausilia dubia 8. Laciniaria biplicata 9. Aegopinella nitens 10. Aeg. Reismanni 11. Euconulus fulvus 12. Vitrina pellucida 13. V. Bielzi 14. Monacha cartusiana 15. Helicodonta obvoluta 30 faj között oszlik meg: I. II. III, IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. D 7.0 0,3 3,2 8,7 4,2 5,2 2,0 4,1 4,8 — 6,5 7,1 4,78 9,2 0,7 3,2 12,4 7,9 39,0 35,8 4,9 8,3 27,8 9,2 9,5 13,00 0,3 — 0,2 12,7 9,2 6,2 2,0 47,2 11,5 5,0 5,2 6,8 11,27 1,2 1,4 2,9 1,0 — 1,6 1,0 5,7 7,3 3,7 8,3 2,0 3,34 1,2 2,8 1,7 6,5 7,6 1,1 2,0 2,2 2,2 1,2 2,5 5,4 3,03 0,6 3,5 1,4 5,8 4,6 2,6 4,1 3,0 6,4 5,6 6,7 2,4 3,82 8,6 2,1 11,1 5,4 5,2 6,2 1,0 2,8 3,8 1,8 4,5 9,5 5,41 13,4 2,8 7,0 8,2 8,2 7Д 1,5 2,6 7,3 — 6,7 6,8 6,27 2,5 2,8 1Д 2,7 6,3 1,1 11,2 4,3 5,7 18,9 5,7 4,7 4,76 4,4 9,4 11,1 6,5 4,6 4,7 0,5 0Д — — • — 5,4 3,92 ЗД 4,5 3,5 4,4 4,9 0,9 1,0 1,9 8,6 — 7,5 4Д 3,89 8,9 13,6 9,0 7,1 7,9 1,1 1,0 2,6 3,2 5,0 4,5 6,8 5,75 1,9 7,0 7,0 3,4 4,3 — — — — — 2,0 5,4 2,53 5,7 1,0 0,3 — — 5,0 — 3,2 9,6 0,6 8,0 1,3 3,34 6,7 13,6 7,8 6,5 1,9 5,2 1,0 5,1 3,2 11,3 4,0 4,1 5,73 74,7 65,5 70,7 91,3 76,8 87,0 64,1 89,7 81,9 80,9 81,3 81,3 76,06 25,3 34,5 29,3 8,7 23,2 13,0 35,9 10,3 18,1 19,1 18,7 18,7 23,94 szóban levő fajok a kedvezőtlen időszakban a föld alá, vagy a mélyebb sziklarepedésekbe húzódnak vissza, s a külszínen csak akkor jelennek meg, amikor a klímaviszonyok újból megjavulnak. A Monacha cartusiana faj a sziklás terep csigakQzösségének nem állandó, hanem csak alkalmi lakója. Jelenléte, megfigyelésem szerint, nem annyira a kedvező ökológiai tényezőkre, hanem arra vezethető viszsza, hogy ez a faj az egész Mecsek-hegységben (közvetlenül a patakok partján is) olyan tömegben él, hogy nem válogatva a terepben, a sziklák közé is benyomul, de ott — nyilván átmenetileg — inkább csak áttelel. 5. Környezeti viszonyok (ökológiai értékelés) Környezeti szempontból végzett vizsgálataim két főirányba ágazódtak el s igyekeztek a felmerülő kérdésekre megnyugtató feleletet keresni. Egyik feladatomnak annak megállapítását tekintettem, hogy a sziklás terep sajátos környezeti viszonyaihoz a társulást alkotó Mollüsca-állomány fajonként hogyan alkalmazkodik — pontosabban milyen környezetigény ékkel lép fel —, a másiknak pedig azt, hogy a malakofauna összetételében a klíma és az évszakok váltakozásai milyen ingadozásokat idéznek elő. Kutatásaim mindkét ága, lényegében puhatestű állomány különböző elemeinek térbeli elkülönülését és időbeli változását kívánta nyomon követni s igyekezett annak élettani okaira rámutatni. Mielőtt a kérdés részletes tárgyalására rátérnék, rövid összefoglalásban rá kell mutatnom azoknak a mikrobiotopoknak karakterére, melyekből — mint apró mozaikokból — a vizsgált terep kialakul. A sziklák triászmészkőből keletkeztek, következésképpen melegtároló képességük nagy. A talaj Ca-tartalma 8,25%, pH-értéke magas, eléri a 7,6%-ot, lúgos kémhatású. A terep erősen, helyenként 45%-os eséssel lejt a mélységbe, s rajta a csapadék gyorsan fut le, viszont az olvadó hólé lassan szivárog a földbe és a sziklák rései közé. Mind a levegő, mind a talaj hőmérsékleti viszonyait az egyes négyzetfelvételek ismertetése alkalmával közöltem. A mészkősziklák melegtartó szerepének bizonyítékaként egyetlen megfigyelésre, nevezetesen a február 1-én végzett négyzetfelvételre hivatkozom, amikor a levegő hőmérséklete —14,0, —15,8 C° között ingadozott, viszont a hótakaró alatt a talaj hőmérséklete még az estéli órákban is elérte a -j- 10,0 C°-ot. Ez a példa rögtön érthetővé teszi a sziklalakó csigaállomány egyes tagjainak a legzordabb téli hónapok idején is észlelhető rendkívüli aktivitását. Az egyes kisbiotopok által közvetlenül biztosított környezeti feltételekre — ahol azt szükségesnek láttam — az egyes négyzetfelvételek alkalmával ugyancsak kitértem. A környezeti igények figyelembevételével a dömörkapúi karszt Mollusca-faunáját a következő főcsoportokra oszthatjuk: