Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1959) (Pécs, 1960)

ifj. Fehér Géza: A Pécsi Janus Pannonius Múzeum hódoltságkori török emlékei

138 IFJ. FEHÉR GÉZA kedhettünk néhány olyan égetőkemence-tí­pussal, amely — tekintettel arra, hogy a ben­nük termelt kerámiai anyag a hódoltságkori török agyagedényekkel mutat közeli rokon­ságot — szoros kapcsolatba hozható a pécsi török anyaggal, illetőleg a hasonló jellegű hó­doltságkori anyag előállításával. — A Boszna folyó melletti Visnicen fehér színű agyagból kizárólag török jellegű edényeket állítanak elő díszítetlenül, valamint festett növényi és mértani díszekkel. Az agyagedények kiégetése 26. kép. Fazekaskemence. Ulukisla (Nigde vilajet — Törökország) kis ház alakú kőépítményben elhelyezett, ke­rek fazekaskemencében történik 34 kb. 8—10 órán keresztül. A műveletnél 200 korsó kiége­téséhez mintegy IV2 ni 3 fát használnak fel olyan módon, hogy a tüzelésnél először vé­kony, majd fokozatosan egyre vastagabb ha­sábokat vetnek a tűzre. 35 A feketére füstölt edényeinkhez a Cazina melletti Brezova Kosa-i, fészer alatt elhelye­zett, kúp alakú, tapasztott fazékégető kemen­cét mutatunk be (17. kép). Ezen három nyílás van: a legnagyobb a csúcsában, a második a kemence elején, a kemencecsúcs alatt, a har­madik pedig a hátulján. 36 Meg kell itt jegyez­nünk, hogy a pécsi anyagban több feketére füstölt, illetőleg szürke, ún. grafitos edény a Gracanica melletti Malesica és Stjepan Polje­ből ismert technikával nyerhette lesimított felületét. Az említett fazekasközpontokban a már egyszer kiégetett edényt 20 1 víz és 3 kg kukoricaliszt keverékéből előállított masszá­val kenik be. Az ilyen módon lesározott felületű edény azután többször visszakerül az égetőkemen­cébe mindaddig, amíg fekete színt kap. En­nek a készítési technikának az a nagy előnye, hogy az ilyen eljárással nyert edény igen al­34 Cv. С Popovic, i. m. I. közi., VI. t. 1. 35 Cv. С Popovic, uo. 103. 36 Cv, С Popovic, i. m. II. közi. 6. kép. kalmas a főzésre, mivel az étel és zsiradék nem szívódhat be a falába. 37 A Visokog melletti Lijesevoban viszont a fentebb — más fazekasközpont tárgyalásánál — már említett fehér agyagból égetett, festett 17. kép. Fazekaskemence. Bosznia—Hercegovina clíszű és díszítetlen török jellegű kerámiai tí­pusok mellett, feketére füstölt fazekasárut is állítanak elő. Itt a fazekaskemence vesszőfo­natos kerek építményben található. 38 Bosznia-Hercegoviában igen gyakori a 37 Cv. C. Popovic, i. m. I. közi. 117. 38 Uo. VI. t. 2. — V. Mikov — a bulgáriai bal­bunari településhalom DNy-i szelvényében nap­világra került 2,10 m hosszú, 1,60 m széles kőréz­kori kunyhó falmaradványának szerkezetét tárgyalva [IBAI IV (1926/27) 277] — néprajzi párhuzamra hívja fel a figyelmünket. Bulgária deli-ormani terü­letének falvaiban olyan eljárással építik a kemencét, hogy először a tervezett alakban és méretben vessző­fonat-vázat készítenek. Ezt a vessző-építményt kívül-belül agyaggal tapasztják, kiszárítják, majd mindezt újból megismétlik. Végül a kétszer tapasz­tott és kiszáradt kemencét kívül-belül kiégetik. — Kétségtelen, hogy Jugoszlávia, Bulgária és Török­ország anatóliai területén sok olyan agyagedény-for­mát és edény-díszítést találhatunk, amely őskori jellegét megőrizte, ugyanígy bizonyos kemence­típusokat és ezek építési eljárásait évezredeken keresztül is megtarthatták itt. Nem téveszthetjük azonban szem elől azt a körülményt sem, hogy Deli-Ormanban ma is — a török hódoltság meg­szűnte után közel egy évszázaddal — jelentős lélek­számú török lakosság él. Nem vitatva tehát a Mikov által felhozott párhuzam létjogosultságát, a fent­tárgyalit kemence-építésmódot mégis elsősorban az elmúlt öt évszázad török hagyományaival hozzuk kapcsolatba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom