Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1959) (Pécs, 1960)

ifj. Fehér Géza: A Pécsi Janus Pannonius Múzeum hódoltságkori török emlékei

HÓDOLTSÁGKORI TÖRÖK EMLÉKEK 131 /ésszel ellátott, nagy, homorú csepptanyeros, csonkakúp alakú talpon álló példányok. (Pécsi vörösréz anyagunkban a IX. t. 5-ön mutatunk be hasonlót.) Gazdag párhuzamai vannak az esztergomi anyagban is (8. kép 35—36. 38—39). Van azután vörösrézből egyszerűbb kivitelű, gyűrűs tagolású, hengeres gyertyatartó is (MNM. ltsz. 55. 377. С — lelőhely nélkül; az esztergomi anyagban 8. kép 37). 5. Ke menceszemek (X. t. 1—18) A tárgyalt kerámiai anyag igen tekintélyes részét alkotják a bögre alakú kemenceszemek. A pécsi Janus Pannonius Múzeum anyagában 51 darab van. Az egyes darabok között rendszerint csak a máz színében és a kemenceszem magasságában van különbség, forma és kivitel tekintetében lényegileg egymással megegyező darabok. A kemenceszemek a törökkor igen gyakori kerámiai leletei. Pécsett is állandóan ilyenekre bukkannak csatornázási és egyéb földmunkálatok folyamán. Rendszeres feltárással került felszínre legutóbb 1957-ben a Tettyén köt zöldmázas, bögre alakú kemenceszem töredéke.

22 Külföldi párhuzamoknál — a bosznia-hercegovinai néprajzi anyagban előforduló kemenceszem mellett

23 — ismét csak Bulgáriára hivatkozunk, ahonnan több török típusú, mázas, bögre alakú kemenceszemekből kirakott kályhát ismerünk. Valamennyi fehérre meszelt; fűtőnyílás nincs rajtuk, tehát a folyosóról fűthetők. Alakra nézve is különböznek egymástól s a kemenceszemeket is különféleképpen alkalmazzák rajtuk. Arbanasiból pl. olyan kályhát ismerünk, amelynek oromdísze alatt gerezdéit félgömbös rész van, gezerdeiben 2—2 kemenceszemmel; alatta magas, hengeres tag következik kocka alakú, kiszélesedő alapzaton, amelynek 1—1 oldalán 36 kemenceszem sugározza ki a meleget. Legalul kissé kiugró sima lábazat található.

24 Ugyancsak Arbanasiban, olyan kályha is van, amelynek a bögre alakú kemenceszem csak egyik díszítő eleme. Itt az oromdísz alatti gerezdéit rész négy oldalán 3—3 kemenceszemet találunk csupán. Az alatta elhelyezett hasáb alakú, magas tag oldalait vázából kinövő virág díszíti, a kocka alakú, viszonylag magas lábazat oldalain pedig kettős kör keretelésben hatszirmú virágot látunk.

25 Egy Etropoleből bemutatott igen egyszerű kivitelű kályha lapított, gömbszerű tetején nem alkalmaztak kemenceszemet, hengeres részén négyesével helyezték azokat el, míg magas hasábos lábazatának oldalain 5—5 található belőlük.

26 A Rila-kolostorból három hasonló szerkezetű kályhát ismerünk. Az egyiknek nyolcszögű felső részén nem alkalmaztak kemenceszemet, viszont az alatta levő hasábos tagnak is csak az előlapján találunk belőlük négyet.

27 Érdekesebb az a cserépkályha (10. kép), amelynek gerezdéit félgömbös teteje alatt, 22 Parádi N., i. m. (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. 1958) 132. és LXII. t. 14—15. 23 A már fentebb említett Kiseljak melletti Vignicen a török jellegű, fehér színű, díszítetlen kerámiában is megtaláljuk a zömök (m.: 7, sz. á.: 12,5, f. á.: 2 cm) bögre alakú kemenceszemet. 24 G. Bakardjieff, i. m. 54. kép. 10. kép. Kályha kemenceszemekkel. Bolgár reneszánsz. Rila kolostor 25 Uo. 55. kép. 26 Uo. 56. kép. 27 Uo. 58. kép.