Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1958) (Pécs, 1958)

Gebhardt Antal: A Mecsek-hegység és a Harsányi-hegy jégkori Mollusca-faunája

A MECSEK JÉGKORI MOLLUSCA-FAUNÄJA 21 IV. A csigaközösségek összetétele a pleisztocénben és egybevetése a mai faunával „Minden biotopnak története van, amely leolvasható részint a lelőhely körülményeiből, részint pedig elárulják azt maguk a csigák is" — írja a löszcsigákkal foglalkozó, alapvető tanulmányában Rotarides.

5 Ha ebből a szemszögből vesszük vizsgálat alá kutatott vidékünk pleisztocén csigáit, múltba pillantásunk lehetőségeit jelentős mértékben előmozdítja a löszkorszakban itt élt, időközben azonban már kihalt Molluscaíajok ismerete. Ezeket két csoportba foglalhatjuk (II. ábra). 1. A magyar löszmedence területén nem élnek: 1. Stagnicola palustris f. diluviana Andr., 2. L. (Leptolimnea) glabra О. F. Müll., 3. Columella edentula ssp. columella Mart.,, 4. Pupilla bigranata Rossm., 5. P. Sterri v. Voith., 6. Vallonia tenuilabris. A. Braun, 7. Clausilia dubia v. transsylvanica A. Schmidt., 8. Goniodiscus ruderatus Stud., 9. Zonitoides (Perpolita) radiatulus Aid. (— Hammonis Ström.), 10. Semilimax (Semilit A MAGYAR LÖSZMEDENOEBEN /-23.00 %/ 2. A MíCSEK-HEGYSÉG KÖRNYÉKEN 1-15.67 % / J. RECENS MOLLUSC

A-FAUNA A MECSEKHEGYSÉGBEN 1=60.33%

!

l i i i HA MECSEK-HEGYSÉG KORNYÉKEN ELT PLEISZTOCÉN MOLLUSCA-FAJOK KIHALÁSA 5 Rotarides M.: A lösz csigafaunája, összevetve a mai faunával, különös tekintettel a szegedvidéki löszökre. Állatt. Közi. 8. p. 1—178. 1931.; A pleisztocén puhatestű fauna értékelése. Földt. Közi. 72. p. 171—180. 1942. max) semilimax Fér. (= Vitriopugio elongatus Drap.), 11. Trichia striolata С Pfeiff., 12. T. hispida v. terrena Cless., 13. T. hispida nebulata Mke., 14. Perforatella bidens Chemn., 15. Arianta arbustorum v. alpicola Fér. (23,80%)