Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1958) (Pécs, 1958)
Gebhardt Antal: A Mecsek-hegység és a Harsányi-hegy jégkori Mollusca-faunája
A MECSEK JÉGK.ORÏ MOLLUSCA-FAUNÁJA 19 lenség, hogy a Mecsek déli talpától számítva, kilométeres távolságra, a hegység lejtőiről, hevesebb záporesők alkalmával lezúduló vízár nagymennyiségű kő- és kavicsgörgeteget hord le, s azt a sík területen halmozza fel. Ez a természeti erő a múltban se működött másként s éppen ezért indokoltnak látszik az a feltevés, hogy a szóban lévő hordalék, amelynek váltakozó sorai a löszrétegek mélyebb színtjeiben ma is mindenhol megfigyelhetők, a pleisztocén mocsári faunát, illetőleg a gyenge csigahéjakat a felismerhetetlenségig szétmorzsolta, amihez helyenként még a humuszsavak ismert csigaházoldó szerepe is hozzájárult. Ahol viszont a vízi fauna kivételesen megmaradt, oda az árvíz sodra görgeteget nem szállított s így ott pusztító hatása sem érvényeisülhetett. Szárazabb időszakban, általában a típusos lösz képződésének idején, az áradások ritkábban jelentkeztek, következésképpen a szárazföldi Mollusca-fauna zavartalanabb gyarapodását és elterjedését az érintett természeti erők nem akadályozták. A Harsányi-hegy északi lejtőjén és talapzatánál elterülő síkságon a vízi csigák észlelhető hiányát ugyanerre a feltételezett okra tudom visszavezetni. Vízi eredésű csigákat egyébként mindössze egyetlen terepen, Pécs város alatt, a Mecsekhegység déli síkján, az egykori Lauber-féle téglagyár egyik 2,00 m magas löszfalában, mintegy 1,50 m mélységben találtam. A hidrofauna tagjai a következők: 1. Stagnicola palustris О. F. Mill., 2. S. palustris О. F. Müll. f. flavida Cless., 3. S. palustris O. F. Müll, f. diluviana Andr., 4. S. (Leptolimnea) glabra О. F. Müll., 5. Anisus (Tropodiscus) planorbis L., 6. A. (Spiralina) vortex L., 7. A. (S) vorticulus Trotsch., 8. A. (Anisus) spirorbis L., 9. Pisidium obtusale С Pfeif f. (14,28%). Domináns: Anisus (Anisus) spirorbis L. 2. Víz közelében tartózkodtak: 1. Succinea (Succinea) putris L., 2. S. (Hydrophyga) oblonga Drap,, 3. S. (H) oblonga Drap. v. elongata A. Braun., 4. Zonitoides nitidus O. F. Müll. (6,350/o). Domináns: Succinea oblonga Drap. v. elongata A. Braun. 3. Erdőkben, szakadékokban, nedves árnyékos helyeken heverő fatörzsek, vagy azok kérge alatt rejtőzködtek: 1. Cochlodina laminata Mont., 2. Clausula dubia Drap., 3. С. dubia Drap. v. transsylvanica A. Schmidt., 4. С. pumila С. Pfeif f., 5. Goniodiscus ruderatus Stud., 6. Euconulus troehiformis Mont., 7. Trichia (Trichia) striolata С Pfeiff. (11,11%) Dominánsok: Clausula dubia Drap,, Euconulus troehiformis Mont. 4. Árnyékos, nedves terepeken heverő szikladarabok, növény- és kőtörmelék között elbújó fajok: 1. Orcula dolium Brug., 2. O. doliolum Brug., 3. Vitrea inopinata Ulic, 4. Retinella nitens Mich., 5. R. púra Aid., 6. Semilimax (Semilimax) semilimax Fér. (= Vitriopugio elongatus Drap.) (9,52%) Domináns 1 : Orcula dolium Brug. 5. Cserjésekben, bozótokban, ligetekben terjedtek el: 1. Fruticicola fruticum O. F. Müll. 2. Euomphalia strigella Drap., 3. Arianta arbustoi'um L. v. alpicola Fér,, 4. Cepaea vindobonensis С Pfeiff., 5. С hortensis O. F. MülL, 6. Helix pomatia L. (9,52%) Domináns: (a Harsányi-hegységben) : Arianta arbustorum L. v. alpicola Fér. 6. Erdőkben, fák gyökerei, és nedves réteken fűcsomók között, valamint kőrakások alatt felhalmozódott növényi korhadék között meghúzódott fajok: 1. Acme (Platyla) banatica Rossm., 2. Cochlicopa lubrica O. F. MülL, 3. C. lubrica O. F. MülL v. exiqua Mke., 4. Vertigo pygmaea Drap., 5. Columella edentula Drap., 6. С. edentula Drap. v. columella Mart., 7. Pupilla muscorum L„ 8. P. muscorum L. v. pratensis Cless., 9. Vallonia pulchella O. F. MülL, 10. V. costata O. F. Müll., 11. V. tenuilabris A. Braun., 12. Punctum pygmaeum Drap., 13. Vitrea diaphana Stud., 14. V. crystallina О. F. MülL, 15. Zonitoides (Perpolita) radiatulus Aid. (= Z. Hammonis Ström.), 16. Trichia (Trichia) hispida L., 17. T. (T) hispida L. v. terrena Cless., 18. T. (T) hispida L. v. nebulata Mke., 19. T. (T) sericea Drap., 20. Zenobiella rubiginosa A. Schmidt., 21. Perforatella bidens Chemn. (33,33%) Dominánsok: Cochlicopa lubrica O. F. MülL, Pupilla muscorum L., Vallonia pulchella O. F. MülL, Vitrea crystallina О. F. Müll. Trichia (Trichia) hispida L. 7. Napos, sziklás, homokos, gyepes terepeken éltek: 1. Abida frumentum Drap., 2. Truncatellina cylindrica Fér., 3. Pupilla bigranata Rossm., 4. P. Sterri v. Voith (=P. cupa Jan.), 5. Ghondrula tridens MülL, 6. Ch. tridens v. elongata West., 7. Zebrina (Zebrina) detrita O. F. MülL, 8. Helicella (Helicella) obvia Hartm., 9. H. (Helicopsis) striata Müll. v. costulata С. Pfeiff. = H. Hungarica Soós et H. Wagn., 10. H. (H) striata Müll. v. Nilssonia Bed. = H. (H) hungarica Soós et H. Wagn. (15,89%) Dominánsok: PupiUa Sterri v. Voith., Chondrula tridens Müll. A domináns faunaelemek közül a Succinea (Hydrophyga) oblonga Drap. v. elongata A. Braun, Pupilla Sterri v. Voith., Orcula dolium 2*
