Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1958) (Pécs, 1958)

Dombay János: Kőrézkori és kora-vaskori település nyomai a pécsváradi Arany-hegyen

KÖRÉZKORI ÉS KORA-VASKORI TELEPÜLÉS NYOMAI 87 a vesszőváz, tehát a külső és a belső tapasztás vonalán esett szét. Abból, hogy a romhalmaz a gödör fölött volt, arra lehet következtetni, hogy a gödör már megtelt földdel, amikor a tető beszakadt. A paticsrögök külső oldalán látható vékony agyagmáz-rétegek többszöri átkenésről tanúskodnak. A VI. ásatási szelvényben feltárt 209. körül sem oszlopgödröket, sem fülkeszerű beásásokat A VI. és VII. ásatási szelvény határán feltárt 210. szélén öt fülkeszerű beásás volt. Lehet, hogy a 245. és a 249., továbbá a 246. és a 248. alkotott egy-egy párt, a 247. pedig az utóbbi kettő között lezárás céljára szolgált. (18. kép 1). Lehet, hogy a párokat alkotó fülkeszerű beásásokban egy-egy befelé ferde állású, fent csúcsban találkozó, összeerősített szarufa állott, amelyek fent keresztezték egymást. A kereszteződés által előállott villákban feküdt a taréi sze18. kép. 1942. évi ásatás. VII. ásatási szelvény, 210. gödör. 1—2: alaprajz (1:50); 3—4: szerkezet (rekonstrukciós kísérlet) 18. Éüd. Ausgrabung aus dem Jahre 1942. VIL Grabungsfläche, Grube 210. 1—-2: Grundriss (1:50); 3—4: Konstruktion (Rekonstruktionsversuch) nem találtunk. Vízszintes befedésű raktár lehetett. ÉK-i oldalához hosszúkás padka csatlakozott (211.) Itt lehetett hozzáférhető. Hasonló lehetett a 175. is. Ennek a DK-i oldalon lehetett padkája, amely azonban egybefolyt a korábbi vagy későbbi 219-kel. lemen. Ehhez kétoldalt megfelelő fákat támasztottak, úgyszintén a hátsó rövid oldalon is egyet a szarufák villájába. Ezek alkották a tető vázát. Erre megfelelő fákat helyeztek, amire a fedőanyag következett (18. kép 3). A fülkeszerű beásások alapján azonban, való-