Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1958) (Pécs, 1958)
Dombay János: Kőrézkori és kora-vaskori település nyomai a pécsváradi Arany-hegyen
80 DÖMBAY JÁNöa lopgödröt lehetett felismerni (239., 240., 294.). A kissé ferde sorban talált négy nagyobb, de sekély gödörről (238., 237., 235., 286.) nem lehetett eldönteni, hogy korábbiak vagy későbbiek-e az oszlopgödröknél. A 238.-foan és a 237.-ben egyegy (293., 292.), a 235.-ben két oszlopgödör volt (290., 289.). A 286.-ba beásott két mélyebb is lehetett oszlopgödör (233.., 287.). A kisebb 237. is. A 233.-at részben korábbi gödörbe ásták. Az utóbbi megmaradt része kisebb mélységével annak padkájaként tűnt fel (287.). A fényképen is ellenőrizhető, hogy a 238., 237., 235. és a 286. nagyobb, sekélyebb gödörben kisebb, mélyebbek voltak (XXXII. t. 1). A DNy-i sarkon a nagyobb 1 m mély 227. gödör É-i oldalán oszlopgödör volt (228). Kis része annak ásásakor semmisülhetett meg. Három oszlopgödör-sort lehetett tehát megkülönböztetni. Az elsőnek a 228. és a 239., a másodiknak a 240. és a 229., a harmadiknak a 240. és a 282. volt a kétnkét szélsője. Az utóbbi hiányos volt; a 240., a 293., a 292., a 290., a 289. és a 282. tartozott bele. A DNy-i oldalon két oszlopgödör-sor volt. Az egyikben a 231. és a 382., a másikban a 382. és a 228. volt a két-két szélső. A DK-i oldalon három sort lehetett felismerni. Az elsőben a 381. és a 107.,, a másodikban a 382. és a 407., a harmadikban a 404. és a 383. volt a két-két szélső. Magyarázatra csak az utóbbi szorul. A 383., a 395. és a 404. egyenes vonalban volt. A közbülsők az ugyanezen sorban lévő négy nagyobb gödör (341., 348., 349., 350.) helyén lehettek. Erre mutat a 348. D-i oldalán lévő 395., amelynek kis része annak ásásakor pusztult el. Azt sem lehet kizártnak tartani, hogy a 341. D-i oldalán lévő 385. is ebbe a sorba tartozó oszlopgödör volt vagy, hogy a 395. és a 383. között hiányzó a 341. gödör helyén volt, de annak ásásakor megsemmisült, vagy felismerhetetlenné vált annak töltelókf oldj ében. A 348. eredetileg sekély lehetett. A kisebb, kerek, de mélyebbet később áshatták bele. A 349. és a 350. helyzetéből is arra lehet következtetni, hogy az utóbbit az előbbibe ásták bele. Az előzőkben leírt oszlopgödör-sorok által határolt területen még két ÉK—DNy-i irányú sort lehetett felismerni. Az egyikben a 296. és a 278,, a másikban a 352. és a 335. volt a két-két szélső. Az utóbbi vonalába esett az ÉK-i oldalon a 355. Közte és a 352. között hiányoztak a közbülsők. Ezek a 299. gödör ásásakor semmisülhettek meg, vagy felismerhetetlenné váltak annak töltelékföldjében. Mielőtt az itt állott épületek alaprajzi rekonstrukcióját megkísérelnénk, az oszlopgödörsorokat igyekszünk kiegészíteni, amennyire ezt az alaprajz alapján kellő megokolással meg lehet tenni. Az ÉNy-i oldalon a 240. és a 229. vonalában két hiányzó oszlopgödörrel számolunk. Az egyik a 233. (FI), a másik a 227. gödör területén lehetett (F2), de nem tartjuk kizártnak, hogy a 233. volt az egyik hiányzó. Mindkét esetben a meglevő oszlopgödrök közötti távolságot, illetőleg ennek alapján a két-két meglevő között szembetűnő hiányt vettük tekintetbe. Az Fl-nél csak az ÉNy-i középső, az F2-nél azon kívül a DNy-i oldal külső sorára is figyelemmel voltunk. A 240. és a 282. vonalában négy hiányzó oszlopgödröt tételezünk fel: egyet részben a 235. és a 289. (F3), egyet részben a 286. és a 287. (F4), kettőt a 286. gödör területén (F5, F6). Ebben a sorban a 240., a 293., a 292., a 290. és a 289. oly közel volt egymáshoz, hogy a 290. és a 282. között négyet túlzás nélkül fel lehet tételezni. Figyelemmel voltunk arra is, hogy ez a sor a 296. és a 279., még inkább a 352. és a 340. sorával is kapcsolatos lehetett, noha ez a három nem tartozhatott ugyanazon épülethez. A 240. és a 282. sorában e szerint két épülethez tartozó oszlopgödrök voltak. Ez magyarázza meg az oszlopgödrök sűrűségét a sor É-i felén, illetőleg indokolja a feltételezett négyet a D-i felén. Az ÉK-i oldalon a 355. oszlopgödör területén veszünk számításba egy hiányzót (F7). Ezt az a kisebb oszlopgödrökből álló sor indokolja, amelybe a 352., 347., 346., 344., 342. és a 343. tartozik. Hasonló kis oszlopgödör lehetett a nagyobb 355. helyén is. A DK-i oldalon részben a 349. és a 350. (F8), továbbá a 348. (F9) és a 341. gödör ásásakor megsemmisült, vagy a töltelékföldjükben felisímerhetetlenné vált oszlopgödröt tételezünk fel (F10). Az ezek sorának megfelelő két szélső (a 357. DNy-4 fele és a 383.) megvolt. A 383., a 395. és a 404., esetleg még a 385. alapján csábító az a gondolat, hogy az épület fala ezek vonalában húzódott, annál is inkább, mert ez a sor a 350. és a 358. gödörben feltételezett egy-egy, tehát két feltételezett oszlopgödörrel volna kiegészíthető. az ellenben csak hárommal. Az ÉNy-i oldalon a 240. és a 230. vagy a 240. és az F2 sora ki is adná az ennek megfelelő párhuzamos oldalt. Azért döntöttünk mégis amellett, mert a 296. és a 279. sora a 240. és a 282. sorával párhuzamos, így valószínűbb, hogy a DK-i is párhuzamos volt velük. A DNy-i oldalon a belső sorban (a 231. és a 382. között) a 340. helyén tételezünk fel egy kis, hiányzó oszlopgödröt (FII), mivel ennek a helyén hiányzott a 240. és a 282.,, illetőleg az F7 és a 344. sorát összekötő sarokoszlop gödre. Az utóbbi sorban kicsinyek vannak. Ilyen kicsi a nagyobb 340. helyén is lehetett.