Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1958) (Pécs, 1958)

Dombay János: Kőrézkori és kora-vaskori település nyomai a pécsváradi Arany-hegyen

KŐRÉZKORI ÉS KOR A-VASKORT TELEPÜLÉS NYOMAI 69 4. sír. Mélység: 70 cm. A 9. gödör D-i partján találtuk (XI. t. 1). Erősen zsugorított, rossz megtartású, bizonytalan nemű csontváz, Ny— K-i irányban, fejjel Ny-nak, jobb oldalon fekve. Az ellapult koponya DK felé nézett. A behajlított alsó karok a mell előtt voltak. Mellékletek: 1. A koponya előtt 7,5 cm magas, vastagfalú, durva kivitelű,, szürkésbarna agyagpohár (XLIV. t. 3). — 2. Mellette 8,5 cm magas, hasas, hengeresnyakú, sárgásbarna, töredezett agyagpohár. Hasi részének letompított oldalélén négy kis bütyök volt, arányos elosztásban, (erősen retsaurált, XLIV, t. 4). 5. sír. A 16. gödör ÉNy-i falában, 190 cm mélységben, emberi koponyát és sípcsontot találtunk. A gödörnél korábbi sír megbolygatására lehet gondolni. 6. sír. A 37. gödör K-i partján, 85 cm mélységben, bolygatott emberi csontváz hiányos maradványait találtuk. A csontok között talált 15 cm magas, bannásszürke csövestalp a sírba helyezett csövestalpú tálhoz tartozhatott (XLIV. t. 2). A sírt a 37. gödör ásásakor dúlhatták fel. Ebben az esetben is a sír korábbi. 7. sír (XXVI. t. 1). Az 1942. évi V. ásatási szelvényben a 196. gödörtől kissé Ny-ra volt, alig 30 cm mélységben. Felnőtt egyén mérsékelten zsugorított csontváza É—D-i irányban feküdt, fejjel É-nak, kissé jobb oldalon. A koponyát elszán tották; egyebütt is elérte az eke. Mellékletek: A csontváz körül az eke által szétroncsolt zengővárikonyi jellegű edények, köztük csövestalpú tál töredékeit találtuk. A X. ásatási szelvény DK-i sarkában elért kőrézkori gödörrendszer is nagy, sötét folt alakjában mutatkozott a föld felszínén. Nagyságát kutatóárkokkal igyekeztünk kipuhatolni. DNy-i oldalán sírt találtunk. Csekély mélysége miatt fel is tártuk, hogy megmentsük a kiszántástól. 8. sír (XLV. t. 1). Mélység: 30 cm. A mérsékelten zsugorított, rossz megtartású, valószínűleg női csontváz К—Ny-i, hosszirányban feküdt, fejjel K-nek, baloldali helyzetben. A koponya D felé nézett. A karokat behajlították; a kezek a koponya előtt voltak. Mellékletek: 1. A koponya előtt csövestalpú tál talpának durva, szemcsés anyagú, vastagfalú, vörös festésű töredékei. Ügy látszott, álló helyzetben volt; felső részét elszántották. — 2. A gerincoszlop mögött 30 cm magas csövestalpú tál, kifelé dűlve, összetört állapotban. A talp felső részén és a tál külső oldalán négy-négy bütyök ül arányos és váltakozó elosztásban. A tál 35,5 cm átmérőjű. Az edény egész külső felületén vörös festés nyomai láthatók (erősen restaurált, XLV. t. 3). — 3. Az előbbi csövestalpú tálban 10 cm magas, fenn 18 cm átmérőjű, vastagfalú, durva, szemcsés anyagú, kerek tál, 10 cm széles, egyenes fenékkel. Oldalának az oldalél fölötti része befelé áll (erősen restaurált, XLV. t. 5). — 4. A csövestalpú tál talpa alatt finoman iszapolt agyagból készült, vékonyfalú, kívül-belül vörösre festett, kerek tál. Keskeny, kerek alja homorú. Kissé befelé ívelt oldalán négy kis bütyök volt (hiányos, XLV. t. 4.). — 5. Mellette iszapolt agyagból készült, vékonyfalú, kívül-belül vörösra festett, 7,5 cm magas, 14,5 cm felső átmérőjű, kerek tál. Alja homorú. Oldalélén négy kis bütyök volt, arányos elosztásban (erősen restaurált, XLV. t. 2). — 6. A csövestalpú tál külső oldalán nagyobb, tönkrement tál mállékony töredékei. — 7. Alattuk iszapolt agyagból készült, vastagfalú, kettősen csonkakúpos tál, keskeny, kerek, egyenes fenékkel. Felső részének vonala erősen befelé ível. Magassága 10, felső átmérője 15,3 cm (kissé restaurált, XLV. t. 6). Kora-vaskori temetkezések: 1. sír (XI. t. 3.). Az 1941. V. ásatási szelvényben a 32. gödör fölött lévő romhalmaz D-i oldalán égetett temetkezés maradványait találtuk. A sok, kékesszürke, égett csontszilánkot tartalmazó nagyobb tálat jórészt elszántották, ez okból a csontszilánkok szétszóródtak. A tál együtt talált töredékei körül kevés hamu volt; több töredék belsejéhez hamurögök tapadtak. Ez arra mutatott, hogy a csontmaradványokat, esetleg az apróbb csontszilánkokat tartalmazó hamut is gondosan összegyűjtötték és az edénybe helyezték. A sötétszürke, hiányos edény oldalán nagy, vízszintes irányú fogantyú van (XII. t. 11). 2. sír. Az 1942. évi II. ásatási szelvényben, az 50. gödör töltelékföldjében 13,5 cm magas, 25— 27 cm felső átmérőjű, kerek tálban (XXII. t. 10) hamut és kékesszürke csontdarabkákat találtunk. A tál a föld ülepedése, illetőleg nyomása következtében széttörött, de darabjai és tartalma együtt maradt. A következőkben megkíséreljük a leletek értékelését. Külön-külön foglalkozunk a kőrézkori és a kora-vaskori telepmaradványokkal, a temetkezésekkel és a tárgyi leletekkel. A kőrézkori telepmaradványok a, föld felszínére kiütköző sötét, hamuszürke foltok alakjában mutatkoznak. Nagyjában egyenes sorokban vannak. Főleg a területükön lehet találni a szokásos telephulladékot. Alattuk gödörrendszer rejlik. Körülöttük temetkezések történtek. Ezekből a megfigyelésekből már az 1941. évi próbaásatáskor arra következtettünk, hogy e gödörrendszerek lakás céljára szolgált földkunyhó