Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1958) (Pécs, 1958)

Dombay János: Kőrézkori és kora-vaskori település nyomai a pécsváradi Arany-hegyen

KŐRÉZKORI ÉS KOR A-VASKORT TELEPÜLÉS NYOMAI 69 4. sír. Mélység: 70 cm. A 9. gödör D-i part­ján találtuk (XI. t. 1). Erősen zsugorított, rossz megtartású, bizonytalan nemű csontváz, Ny— K-i irányban, fejjel Ny-nak, jobb oldalon fekve. Az ellapult koponya DK felé nézett. A behajlí­tott alsó karok a mell előtt voltak. Mellékletek: 1. A koponya előtt 7,5 cm ma­gas, vastagfalú, durva kivitelű,, szürkésbarna agyagpohár (XLIV. t. 3). — 2. Mellette 8,5 cm magas, hasas, hengeresnyakú, sárgásbarna, töre­dezett agyagpohár. Hasi részének letompított ol­dalélén négy kis bütyök volt, arányos elosztás­ban, (erősen retsaurált, XLIV, t. 4). 5. sír. A 16. gödör ÉNy-i falában, 190 cm mélységben, emberi koponyát és sípcsontot ta­láltunk. A gödörnél korábbi sír megbolygatására lehet gondolni. 6. sír. A 37. gödör K-i partján, 85 cm mély­ségben, bolygatott emberi csontváz hiányos ma­radványait találtuk. A csontok között talált 15 cm magas, bannásszürke csövestalp a sírba he­lyezett csövestalpú tálhoz tartozhatott (XLIV. t. 2). A sírt a 37. gödör ásásakor dúlhatták fel. Eb­ben az esetben is a sír korábbi. 7. sír (XXVI. t. 1). Az 1942. évi V. ásatási szelvényben a 196. gödörtől kissé Ny-ra volt, alig 30 cm mélységben. Felnőtt egyén mérsékelten zsugorított csontváza É—D-i irányban feküdt, fejjel É-nak, kissé jobb oldalon. A koponyát el­szán tották; egyebütt is elérte az eke. Mellékletek: A csontváz körül az eke által szétroncsolt zengővárikonyi jellegű edények, köztük csövestalpú tál töredékeit találtuk. A X. ásatási szelvény DK-i sarkában elért kőrézkori gödörrendszer is nagy, sötét folt alak­jában mutatkozott a föld felszínén. Nagyságát kutatóárkokkal igyekeztünk kipuhatolni. DNy-i oldalán sírt találtunk. Csekély mélysége miatt fel is tártuk, hogy megmentsük a kiszántástól. 8. sír (XLV. t. 1). Mélység: 30 cm. A mérsé­kelten zsugorított, rossz megtartású, valószínű­leg női csontváz К—Ny-i, hosszirányban feküdt, fejjel K-nek, baloldali helyzetben. A koponya D felé nézett. A karokat behajlították; a kezek a koponya előtt voltak. Mellékletek: 1. A koponya előtt csövestalpú tál talpának durva, szemcsés anyagú, vastag­falú, vörös festésű töredékei. Ügy látszott, álló helyzetben volt; felső részét elszántották. — 2. A gerincoszlop mögött 30 cm magas csövestalpú tál, kifelé dűlve, összetört állapotban. A talp felső részén és a tál külső oldalán négy-négy bü­työk ül arányos és váltakozó elosztásban. A tál 35,5 cm átmérőjű. Az edény egész külső felüle­tén vörös festés nyomai láthatók (erősen restau­rált, XLV. t. 3). — 3. Az előbbi csövestalpú tál­ban 10 cm magas, fenn 18 cm átmérőjű, vastag­falú, durva, szemcsés anyagú, kerek tál, 10 cm széles, egyenes fenékkel. Oldalának az oldalél fölötti része befelé áll (erősen restaurált, XLV. t. 5). — 4. A csövestalpú tál talpa alatt finoman iszapolt agyagból készült, vékonyfalú, kívül-be­lül vörösre festett, kerek tál. Keskeny, kerek alja homorú. Kissé befelé ívelt oldalán négy kis bü­työk volt (hiányos, XLV. t. 4.). — 5. Mellette iszapolt agyagból készült, vékonyfalú, kívül-be­lül vörösra festett, 7,5 cm magas, 14,5 cm felső átmérőjű, kerek tál. Alja homorú. Oldalélén négy kis bütyök volt, arányos elosztásban (erősen restaurált, XLV. t. 2). — 6. A csövestalpú tál külső oldalán nagyobb, tönkrement tál mállé­kony töredékei. — 7. Alattuk iszapolt agyagból készült, vastagfalú, kettősen csonkakúpos tál, keskeny, kerek, egyenes fenékkel. Felső részének vonala erősen befelé ível. Magassága 10, felső átmérője 15,3 cm (kissé restaurált, XLV. t. 6). Kora-vaskori temetkezések: 1. sír (XI. t. 3.). Az 1941. V. ásatási szelvény­ben a 32. gödör fölött lévő romhalmaz D-i olda­lán égetett temetkezés maradványait találtuk. A sok, kékesszürke, égett csontszilánkot tartalmazó nagyobb tálat jórészt elszántották, ez okból a csontszilánkok szétszóródtak. A tál együtt talált töredékei körül kevés hamu volt; több töredék belsejéhez hamurögök tapadtak. Ez arra muta­tott, hogy a csontmaradványokat, esetleg az ap­róbb csontszilánkokat tartalmazó hamut is gon­dosan összegyűjtötték és az edénybe helyezték. A sötétszürke, hiányos edény oldalán nagy, vízszintes irányú fogantyú van (XII. t. 11). 2. sír. Az 1942. évi II. ásatási szelvényben, az 50. gödör töltelékföldjében 13,5 cm magas, 25— 27 cm felső átmérőjű, kerek tálban (XXII. t. 10) hamut és kékesszürke csontdarabkákat talál­tunk. A tál a föld ülepedése, illetőleg nyomása következtében széttörött, de darabjai és tartalma együtt maradt. A következőkben megkíséreljük a leletek ér­tékelését. Külön-külön foglalkozunk a kőréz­kori és a kora-vaskori telepmaradványokkal, a temetkezésekkel és a tárgyi leletekkel. A kőrézkori telepmaradványok a, föld fel­színére kiütköző sötét, hamuszürke foltok alak­jában mutatkoznak. Nagyjában egyenes sorok­ban vannak. Főleg a területükön lehet találni a szokásos telephulladékot. Alattuk gödörrendszer rejlik. Körülöttük temetkezések történtek. Ezekből a megfigyelésekből már az 1941. évi próbaásatáskor arra következtettünk, hogy e gö­dörrendszerek lakás céljára szolgált földkunyhó

Next

/
Oldalképek
Tartalom