Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1958) (Pécs, 1958)

Gebhardt Antal: A Mecsek-hegység és a Harsányi-hegy jégkori Mollusca-faunája

A MECSEK JÉGKORI MOLLUSCA-FAUNÁJA 27 ///. FAJGENETIKAI ÖSSZEHASONLÍTÁS A MECSEK-HEGYSÉG KÖRNYÉKÉN A PLEISZTOCÉNBEN ÉLT ÉS A JELENBEN ELTERJEDT MOLLUSCA-FAUNA KÖZÖTT Az összehasonlító táblázatban nem lehet feltűnő az ősi törzs tagjainak a recensekkel szemben a pleisztocénben észlelhető számbeli többsége, mert a jégkorszak után a Közép-Európa jégmentes területein korábban messze elterjedt boreo-alpesi fajok a löszmedence területéről, az észak felé visszahúzódó jégtakarót követve, eredeti származási helyükre, Észak-Európába vándoroltak, vagy az Alpesek és a Kárpátok bércei közé vonultak vissza. Ezt a feltevést erősíti meg a pleisztocénben itt elterjedt alpesi (észak-európai) fajoknak a recensekkel szemben mutatkozó magasabb százalékos aránya, illetőleg az arányszámnak a löszkorszak után bekövetkezett csökkenése is. Ugynezt igazolja a közép-európai fajoknak a pleisztocén után jelentkező magasabb arányszáma is, mert a klímaváltozás több olyan faj beáramlását tette lehetővé, amely a jégkorszak alatt életfeltételeit területünkön nem találhatta meg. Ha azonban az ősi törzs és a középeurópai faunaelemek csoportjainak arányszámait Összeadjuk, meglepő a pleisztocén 63,45% és a recens 64%-os arányainak egymást csaknem a megegyezésig megközelítő hasonlósága. Ez a jelenség nyilván a osigacönózis belső összetételének a jégkorszak után bekövetkezett változásával