Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1958) (Pécs, 1958)

Kodolányi János: Adatok a Nyugati Mecsek paraszti szőlőgazdálkodásához és borászatához

A MECSEK PARASZTI SZÖLŐGAZDÁLKODASA 169 25. kép. Megmetszett tőke Az első tavaszi munkák között van a metszés. A gazdák többsége korán szereti elvégezni, amint az idő engedi. Vannak, akik már februárban kimetszenek. Azt mondják, „azért jó korán csinálná, addig, amíg a vér nem folyik. Amikor a lé följön a metszéskor, az már elvérzés, így is sír egy-két nap". Azt is mondják, több ideje van a kifejlésre,, ha előbb kivágják. Amikor még nem indult meg a lékeringés, alszik a tőke. Mások azért félnek a korai metszéstől, mert félnek, hogy a lecsurgó lé az esetleges éjjeli fagytól rákocsonyásodik a szó'mre. Megvakul tőle a szöm. Az öregek emlékezete nem egységes az idő meghatározásában. Mondják, hogy az öregek szerint József nap előtt vagy Szent György nap után kellett metszeni. A közbeeső időt tartották a legrosszabbnak, mert akkor már jön a lé belőle, rájöhet a hideg éjszaka, ráfagy, 'megkocsonyásodik a lé, elvakul a tőke. Mások szerint a „régi öregök akkor metszettek, mikor a meggyfa virágja már lehullott." Ismét mások szerint azt mondták a régiek, „akkor kell metszeni, mikor a baracfa virágzik. Az őszibarac virágzására mondták". Abban mindnyájan megegyeznek, hogy „nagyon kényes dolog ez, könnyen elhibázhati az embör". Sok függ a metszéstől, tudni kell, melyiket vágják le. Minden szőlőt nem egyformán kell metszeni. A rizlinget esetleg alacsonyabbra, de a többit két szömre. Két látószömre és a fejben van egy alvó. A látószöm hozza a termést. Arra kell vigyázni, hogy a száraz gallyakat le kell szedni és hogy a rendes sarkok 'megmaradjanak. (25. kép.) Az erősebb tűkén több szömöt hagynak, a gyönA kapálást mindig úgy végzik, hogy a karó felől húzzák a kapát. Háttal állnak a kapálás irányának. Azért húzzák karó felől, hogy bele ne vágjanak a tőkébe, ha esetleg a kapa megbotlik, a karót sértse meg. Férfiak-asszonyok egyaránt végzik, az asszonyok azonban jobban kiveszik a részüket belőle. Többet kapálnak, mint az emberek, mert nem állnak meg közben iszogatni. 13. rajz. Villakapa A metszés és kikapálás után később Cserkúton is .megkapálják, mert a metszésnél és karózásnál letaposták a földet. A köves talajú szőlőkben, tehát Bodától keletre Pécs felé, az első kapálást vellakapával végzik. Kétágú, villa-alakú kapa ez. (13. rajz.) Eső után a talaj meglazítását már közönséges kapával végzik ők is, A saraboló széles,, keskenypengéjű kapa, pengéjének állása a nyéllel szűk hegyesszöget alkot. Amikor a szőlőt kikapálják, kiurmázzák. A két tőkesor közötti földhányás lesz az urma. Két urma között van a barozda, abban áll a szőlő,