Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1958) (Pécs, 1958)

Kodolányi János: Adatok a Nyugati Mecsek paraszti szőlőgazdálkodásához és borászatához

A MECSEK PARASZTI SZÖLÖGAZDÁLKODÁSA 165 Munkák a szőlőben A cserdi gazdák általában szeretnek a szőlővel foglalkozni, sokszor szívesebben, mint más paraszti munkával. Akad köztük, aki, ha csak teheti, mással nem is törődik, mint a szőlőjével és a gyümölcsösével, az állatokat és a mezei munkát pedig a család tagjaira hagyja. Vannak, akik jobban értenek a szőlőhöz, mások kevésbé. Olyannak tartják a szőlőt, mint a gyermeket, úgy kell ápolni, akkor, lehet várni, hogy valamit hozzon. A siker eléréséhez fontos a tapasztalat is. Cserkúton riglózásnak mondják a forgatást. Mintegy 70 cm mélyre ásnak, az ő szavaikkal: ,,Az egyik sáncot kihányják a parragföldre, a másikat bele az előbbinek az árkába, azért, hogy a parrag teteje, a filoxerás föld alul kerüljön". Riglózás után megplanérozzak, elegyengetik a földet. Hetekig tartó munka, attól függően, hogy ki mekkora területet fog be és hányan végzik. Többen is szokták végezni, összetársulnak a rokonok, szomszédok, hogy előbb kész legyen. Aztán később a másiknak visszasegítik. Cserdiben a tőkék 70 cm-re, vagy 1 méterre vannak egymástól. Zsinórral mérik ki, hosszá21. kép. Ültetőfúróval a földben lyukat csinálnak Amikor szőlőt telepítenek, a földet szőlővel beültetik, előtte a földet alkalmassá kell tenni, meg kell forgatni. Amíg hazai szőlőt termeltek, nem forgatták meg, csak ledugták a vesszőt. Nem is szabályos sorba ültették, nem .mérték ki, csak úgy átabotában. Az újabb telepítések alá már megforgatják a földet, mintegy két ásónyomra, tehát kb. 60 centiméterre. Trágyázva forgatják s a trágyázott föld alulra kerül. Fölülre kerül a terméketlen, azt télen a fagy kitekeri s jó lesz zöldségre. Azért kell mélyre ásni, hogy a nedvesség jól le tudjon húzódni és a gyökér szabadon nőhessen, azonkívül ki is kell a földet tisztítani, mert gyökérrel, evvel-avval tele van. A forgatást úgy kezdik, hogy a tetejét kapával lehúzzák, utána ásnak le. A forgatott föld 10—15 év múlva megkeményszik. Őszi munka, hogy a fagy már megforgatva érje és tavasszal el lehessen kezdeni az ültetést. ban, keresztben kihúzzák a zsinórt. Akármerről nézik, a karónak mindig sorban kell lennie. Cserkúton a pógárok inkább 80 cm-re, mások 1 méterre ültetik egymástól. A távolságot zsinórral vagy lánccal mérik ki, a tőkék távolságát pedig collstokkal. Tavasszal végzik a telepítés munkáját, március közepétől. Tavasszal kell ültetni, mert később a nagy melegben nem eredne meg, kisülne. Az ültetést nem tudja egy ember csinálni, mert egyik a vizet önti, másik a homokot., a harmadik a vesszőt teszi bele a lyukba. Cserdiben azon igyekeznek, hogy lehetőleg északnak és délnek hagyják a barozdát, ha a terület ezt megengedi. A karók mindig a barozda mentében vannak a tüke mellett. Ültetéskor az ültetőfúróval lyukat nyomnak a laza földbe (21. kép.), a lyukba helyezik a vesszőt, hogy csak kis vége lássék ki, a fúróval