Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1958) (Pécs, 1958)

Kodolányi János: Adatok a Nyugati Mecsek paraszti szőlőgazdálkodásához és borászatához

Á MÉCSEK PARASZTI SZÖLŐGAZDÁLKODÁSA Í63 17. kép. Bodai pince 18. kép. Bodai pince meg, amelynél az épületnek két, egymástól független bejárata van, az egyik a pincelyukba, a másik pedig a présházba vezet. (18. kép.) A községhez közelebb eső pinceépületek között a polgári építkezés hatását sugárzó épületeket egyre inkább találni. (19. kép.) A pincék többnyire vályogból épültek, a tetejük pedig cserép. Cserdiben azt mondják, „a bodaiak gazdagabbak, azért vannak ott a hegyben szebb pincék, épületek". Az eddigiektől eltérő pincéket használnak Kővágótöttösön és Kővágószöllősön. Az öregek emlékezete szerint régebben a szőlőben tartották a bort. Mint mondják, „ott volt a bor a Ъагаny ás pincékben a szállásokon, úgy hívták azokat a pincéket. Ezek földbeásott pincék voltak. A tetejét úgy csinálták, hogy gerendákat fektettek keresztben a tetejére. Arra ágakat, meg szalmát tettek és az egészet beborították földdel. Jól megdöngölték, hogy eső be ne folyjon. Jó kis pincék voltak azok, a bort hidegen tartották". 11*