Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1958) (Pécs, 1958)

Kodolányi János: Adatok a Nyugati Mecsek paraszti szőlőgazdálkodásához és borászatához

ADATOK A NYUGATI MECSËK PARAS2TÎ SZOLOGAZDALKODASAHOZ ÉS BORÁSZATÁHOZ Baranya megye szőlővel borított hegyvonu­latai között az egyik legjelentősebb szőlőtermő vidék a Mecsek. Különösen a hegység déli lejtőin találunk sok szőlőterületet, ezeknek a múltja föl­tehetőleg a római korig nyúlik, hiszen ismere­teink szerint Pannoniában a római korban fej­lett szőlőtermelés folyt, tehát a Mecsek lejtőin virágozhattak szőlőskertek. 1 A szőlőtermelés múltja Már a múlt század első felében megjelent írá­sok Baranya három fő bortermő vidéke között említik a Mecseket. 1846-ból ezt olvassuk: „De mégis különösen három fő hegyláncz említendő, mellyek nemcsak sok, de igen jó borokat is nyúj­tanak; első közölök a Mecsek^hegyek, ezek egész megyénket átfutván,, megszámlálhatatlan hegy­oldalain és halmain, mind déli, mind pedig éj­szaki részről temérdek szőlőt és bort hoznak". 2 Bayer 1822. évi leírásában a Bécs környéki bo­rokról találunk adatokat: „Pétsről kezdve nap­nyugot felé 2 óra járásnyira a' Metseknek dél­esti lejtőjén, Ürög, Patats, Tserkut, és Kővágó­Szöllös nevű faluknak határaiban termő és Szent­miklósi de többnyire Pétsi név alatt ösméretes fejér borok a' legjobb Frantzia, és Renusi borok­kal vetekednek; édeses, •kellemetes ízűek,, és ki­vált tüzesek" 3 Baranya megye 1838. évi térképe a vizsgált községek határában nagy szőlőterüle­1 A gyűjtött anyag megtalálható a Janus Panno­nius Múzeum Néprajzi Osztálya Adattárában és Fényképtárában, A 183, A 199 és A 236, illetve 1845—1890, 1908—1919, 1927—2019 és 2276—2306 lel­tári számokon. Itt mondok köszönetet Füzes Endrének, hogy Cserkúton és a vele szomszédos községekben gyűj­tött adatait szíves volt rendelkezésemre bocsátani. 2 A magyar orvosok és természetvizsgálók Pé­csett tartott hatodik nagygyűlésének történeti váz­lata és munkálatai. Kiadá: Hölbling Miksa. Pécs, 1846. 344. 1. 3 Bayer: Egy Tekintet Baranyára. Tud. Gyűjt. XII., 1822. 16. 1. tekét jelez. Haas Mihály 1845. évi tudósítása meg­emlékezik többek között a helesfai borról is: ,,A' fejérek közit legjelesebbek: a' szilvási, pécsi, helyesfai, üszögi.. ." 4 borok, majd tüzetesebben is (megismerteti az olvasóval: ,,A' helyesfai fejér borról így tudósít Teslér pléb. úr: ,,A' h. bor mind jósága, mind ereje és kellemetes édessége által kitűnő. Ha ezen bor három év alatt telje­sen kifejlett és erejéből a' nyerseséget elvesz­tette, különös finom és gyengéd zamatja és il­latja van. Kitűnő édességével leginkább meg­kedvelteti magát és vidám életerőt ad. Egy kis mesterséggel e' borból igazi nectárt lehetne ké­szíteni. És ha van e' világon bor, melly „dámák borának" nevezhető, bizonyosan a' helyesfai az". 5 A fölsorolt községek közül Cserkút és Kő­vágószöllős a mecseki borvidék községei közé tartozik s szőlőiben fehér borokat termelnek. Ugyancsak fehér bort termelnek a helesfaiak is. Cserdi nem tartozik az előbbiek közé, szőlőiben túlnyomórészt kadarka terem és termelésének nem elsősorban értékesítés a célja. Cserdi község a pécs-budapesti vasútvonal mellett van, Szentlőrinctől 5, Pécstől 25 kilomé­terre. Szőlőtermő területei közvetlenül a község fölött emelkednek. Az öregek emlékezete szerint ,.48 előtt is sok szőlő volt, dézsmát adtak róla. Akinek nagy családja volt, boldogult, mert annyi volt neki, amennyit akart". Egy-két gazda szőlő­jében még van azokból az öreg telepítésekből, amelyeket a filoxéra pusztítása előtt ültettek és sikerült megmenteni a pusztulástól. Ezek körül­belül hatvanéves kadarka tőkék. A legtöbb szőlőt azonban azóta újratelepítették. A szőlőterületek nagysága általában egy hold alatt van, 6—700 négyszögölnyi a legtöbb, van azonban néhány gazda, akié eléri, sőt meg is ha­ladja az 1 katasztrális holdat. A szőlőhegyen ma­napság sok szántó is található, ahol régebben 4 Haas Mihály: Baranya ... Emlékirat. Pécs, 1845. 27. 1. 5 Haas: i. m. 27—28. 1. 10*

Next

/
Oldalképek
Tartalom