Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1958) (Pécs, 1958)
Gebhardt Antal: A Mecsek-hegység és a Harsányi-hegy jégkori Mollusca-faunája
14 GEBHARDT ANTAL Succineidae Succinea (Succinea) putris L. Villánykövesd, Fekete-hegy (4), Üszög, állomás közelében löszfal (1), Lauber-téglagyár (15). A vizsgált területen csak a törzsfajt találtam. S. (Hydrophyga) oblonga Drap. Lauber-téglagyár (8), Pécsbánya (7). A törzsifajt mindöszsze csak két terepen sikerült gyűjtenem. S. (H) oblonga Drap. v. elongata. A. Braun. Harsányi-hegy (9),, Villánykövesd, Fekete-hegy (475), Szigeti országút, téglagyár (104), Üszög, állomás közelében löszfalból (77), Mohácsi országút, téglagyár (117), Vókány (8), Laubertéglagyár (88), Mecsekszabolcs (35), Nagyárpád (4), Komló I. (64), Komló II. (185), Komló III. (440), Pécsbánya (24), Zengővárkony (227), Siklós (258), Mecsekpölöske (56), Vágót (45), Sásd (182). A Mecseiknkörnyék pleisztocén csigafaunájának egyik leggyakoribb alakja, amely helyenként tömegesen fordul elő. Ez a változat a rnagyar löszmedence területén nem él. Cochlicopidae Cochlicopa lubrica O. F. Müll. Harsányi-hegy (40), Villánykövesd, Fekete-hegy (21), Mohácsiországút, téglagyár (20), Üszög, állomás közelében löszfal (2), Vókány (8 csúcsrész), Komló I. (11), Komló II. (1), Komló III. (16), Pécsbánya (4, részben töredék), Siklós (19), Mecsekpölöske (6), Vágót (4), Sásd (6). Jellemző löszcsiga. C. lubrica O. F. Müll. v. exigua Mke. Siklós (4). A törzsfaj közt fordul elő. Pupillidae Abida frumentum Drap. Szigeti országút, téglagyár (1), Üszög, állomás közelében löszfal (1), Mecsekszabolcs (2), Nagyárpád (2). A pleisztocénben általában rendkívül ritka, viszont a jelenben úgy a Mecsek, mint a Harsányi-hegy xerotherm déli lejtőin tömegesen fordul elő. Vertigo pygmaea Drap. Komló II. (2). Korábbi vizsgálataim során úgy ez, mint a V. angustior Jeffr. faj Magyaregregy, Orfű és Köblény községek környékén fakadó forrásokból is előkerült, ahová azokat a föld alatt keringő víz valószínűleg ugyancsak löszből mosta be. Truncatellina cylindrica Fér. Pécsbánya (1). Becens példányai a lelőhely felett felszínre bukó mészsziklák alatt (Dömörkapu, Bertalan szikla), hóolvadás, vagy esőzés után tömegesen gyűjthetők. Columella edentula Drap. Villánykövesd, Fekete-hegy (1), Szigeti országút, téglagyár (1). A törzsifaj a löszben rendkívül ritka. C. edentula ssp. columella Mart. Villánykövesd, Fekete-hegy (4), Lauber-téglagyár (21), Mecsekszabolcs (16), Vókány (3), Komló III. (19),, Zengővárkony (9). Boreo-alpesi alfaj, amely a jelenkorban Észak-Skandináviában és a magas hegységekben (Kárpátok, Alpesek, Pireneusok) él. Soós megállapítása szerint a columella alfaj csak az edentula hőmérsékleti hatások alatt kialakult regionális jellegű alakjának tekinthető. Pupilla muscorum L. Mohácsi országút, téglagyár (140+134 csúcsrész), Lauber-téglagyár (108), Szigeti országút, téglagyár (85), Villánykövesd, Fekete-hegy (4), Mecsekszabolcs (31), Vókány (27 csúcsrész), Misina déli lejtő (16—f—8 csúcsirész)|, Nagyárpád (122+143 csúcsrész), Komló I. (9), Komló II. (8), Komló III. (160), Péosbánya (28), Zengővárkony (170), Siklós (350+90 csúcsrész), Mecsekpölöske (58), Vágót (31), Sásd (105). Nagyon gyakori faj, amely a pleisztocén rétegékből tömegesen iszapolható ki. P. muscorum L. v. pratensis Cless. Villánykövesd, Fekete-hegy (204+140 töredék),, Harsánynhegy (19), Szigeti országút, téglagyár (85+ 29 csúcsrész), Üszög, állomás közelében löszfal (36+12 töredék). Előfordul a törzsfaj között. A Mecsek-hegység területén ma nem él. P. bigranata Rossm. Villánykövesd, Feketebegy (1), Szigeti országút, téglagyár (3), Üszög, állomás közelében löszfal (2),, Mohácsi országút, téglagyár (12), Nagyárpád (2), Komló I. (12), Koimló III. (30). A Mecsek^hegység pleisztocén Mollusca-faunájában általában ritka. Recens példányai a Kárpát-medencében az Északnyugati-Kárpátok területéről ismeretesek. P. Sterri v. Voith = Р. сира Jan. Harsányihegy (7), Villánykövesd, Fekete-hegy (5), Szigeti országút, téglaégető (2), Üszög, állomás közelében löszfal (4), Lauber-téglagyár (6),, Mecsekszabolcs (21), Misina déli lejtő (2), Nagyárpád (8), Komló I. (5), Komló II. (7), Komló III. (45), Pécsbánya (6), Zengővárkony (170), Siklós (67), Sásd (30). Számos löszrétegben helyenként tömegesen gyűjtöttem. Élő példányait Erdély és a Tátra néhány pontjáról ismerik. Orcula dolium Brug. Harsányi-hegy (37), Villánykövesd, Fekete-hegy (37), Üszög, állomás közelében löszfal (16), Komló I. (13), Komló II. (2), Koimló III. (13), Pécsbánya (3+2 törött), Siklós (4), Mecsekpölöske (8), Sásd (7, részben törött). Ez az egyébként alpesi és szubalpesi eltérj edésű faj különösen a Harsányi-hegy re jellemző,, amelynek északi lejtőin, több szakadékban a löszfalból számos példányát gyűjtöttem. A Mecsek-hegységben ma nem él.