Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1958) (Pécs, 1958)

Holub József: Pécs város pecsétei

PÉCS VÁROS PECSÉTJEI Bécs város hatósága 1445 tavaszán An thon Iiamman pécsi polgár és anyósa bécsi házingatlana tárgyában Pécs városához fordult felvilágosításért, s ennek bírája és tanácsa (Richter und Rat der Stat zu Funifkirchen) június 12-én kelt levelében írta meg válaszát. Ennek köszönhetjük, hogy Pécs középkori pecsétjét ismerjük. A levél lezárására használt 35 mm átmérőjű zöld viaszpecséten, amely elég épen maradt meg, ormos kaputorony, a kapu fölött rácsozat, a toronytól jobbra és balra ugyancsak ormos várfal-részlet, az egész fölött pedig két keresztbe tett kulcs látható. A pecsétnek két, vonalas körbe foglalt körirata: + SIGILLUM CIVITATIS QUINQUEECCLESIENSIS; ezt azonban a pecsétmetsző fordítva, jobb felé kezdve véste, s így a lenyomaton bal felé olvasható.

1 (1. kép). Az ilyen pecsétkép városi pecséteken nem ritka, sőt jó részükön ormos falat és kaputornyot találunk nálunk is és külföldön is.

2 A pecséten rendelkezésre álló hely ugyanis még nagyobb pecséten is igen kicsi volt, s a város képét még nagyon ügyes pecsétlikasztó — így is nevezték a pecsétmetszőket

2a — sem tudta volna rávésni, azért a jelképes ábrázoláshoz kellett folyamodniuk. A város fogalmi jegyei közül pedig egyedül az volt alkalmas képes ábrázolásra, hogy ez a külön igazgatási és bíráskodási terület fallal volt elválasztva a jogilag más jellegű vidéktől. Amikor tehát a csak kevesek által kibetűz1 Közölte rajzban a levél szövegével együtt Wenzel Gusztáv: Turul, 1887, 190. — P'ényképét Bécs városa levéltárából (Nr. 3089 [Quellen zur Geschichte der Stadt Wien, II. Abt., II. Bd.]) a Dunántúli Tudományos Intézet volt szíves megszerezni és rendelkezésemre bocsátani. 2 Darvasy Mihály, Középkori városaink címereinek eredete és fejlődése. Budapest, 1942, 17, 21; Varjú Elemér: Turul, 1902, 134; Iványi Béla: uo., 1911, 17. 2

'

a „A középkori »pecsétlikasztókat« közönségesen az ötvöscéh tagjai közt kell keresnünk." (Czakó Elemér! A nagybányai typarium, Turul, 1906, 10). 1. kép. A város középkori pecsétje (1445) hető és megérthető körirat mellett mindenki számára könnyen felismerhető ábrázolással is érzékelhetővé akarták tenni a városi jelleget, az erődítményeit használták fel erre a célra. Ez különben a heraldikai stílusnak is jobban megfelelt. Minthogy a város az említett levelet 1445-ben irta, valószínűnek vehetjük, hogy a címerét vagy pecsétjét Zsigmond királytól kapta; 1438 és 1444 között ugyanis olyan zavaros időket élt át az ország, hogy nem igen gondolhatunk arra, hogy Albert vagy I. Ulászló adományozta neki. Feltehető az is, hogy püspök-földesura közbenjárásának köszönhette, s így Alsáni Bálint (1374— 1408) vagy a két Albeni-testvér egyike (1410—• .1445) járhatott el az érdekében, akik mind ked-