Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1958) (Pécs, 1958)

Ojtozi Eszter: Wosinszky Mór és A. A. Szpicin levelezése (Újabb adat a magyar–orosz tudományos kapcsolatok történetéhez)

WOSINSZKY MÓR ÉS A. A. SZPICIN LEVELEZÉSE (Újabb adat a magyar-orosz tudományos kapcsolatok történetéhez) A közelmúltban néhány hétig Leningrádban tartózkodtam, ahol többek között arra is alkalmam nyílt, hogy az Anyagi Kultúra Története Intézet Archívumában dolgozzam. Itt elsősorban A. A. Szpicin kéziratos hagyatékába igyekeztem betekintést nyerni, amely minden kutató részéről érdeklődésre tarthat számot, akinek munkájához a szovjetföldi régészeti anyag ismerete szükséges. A gyűjteményt 1932-ben Szpicin özvegye adta át az Intézetnek, ahol számbavételét és katalógusszerű feldolgozását O. I. Bios készítette el, aki munkáját nagy hozzáértéssel és az elhunyt — az „orosz régészet egyik Nestora" — iránti tisztelettől áthatva végezte el. Az iratok csoportosításán nem változtatott, így azokat ma is abban a rendben találjuk, ahogy Szpicin életében tartotta és kezelte. Az anyag tizenegy nagyobb csoportra oszlik. Megtalálhatók benne Szpicin kéziratban maradt munkái, a hozzá küldött leletbejelentések, ásatási és terepbejárási naplói,, különböző publikációkról készült jegyzetei, anyaggyűjtés egy kétkötetes munkához, amelyet a korai orosz kultúráról akart írni, tos- és ceruzarajzok egyes tárgyakról és tárgycsoportokról stb., stb. 50 év szakadatlan munkájának eredményeként ezekben az iratokban pótolhatatlan adatok találhatók olyan lelőhelyekről és leletekről, amelyek nem kerültek feltárásra, rendszeres feldolgozásra, illetőleg amelyek azóta elpusztultak, s így róluk máshonnan nem szerezhetünk tudomást. Röviden mindezt úgy fejezhetnénk ki, hogy Szpicinnél valóságos régészeti adattár gyűlt öszsze, amelynek fejlesztésére tudatosan törekedett. A szigorúan vett régészeti anyagon túlmenően egyéb kuriózumokat is találhatunk. Ezek egyikét ismertetem a következőkben magyar vonatkozásai miatt. A nyolcadik csoportban („Különböző személyek és szervezetek levelei A. A. Szpicinhez") 489. 6—10. szám alatt a következőket találtam: j.Wosinsiky M. Magyarország 1896. február 25, július 23, 26 lap, magyar régiségek fényképes tábláival és A. A. Szpicin válaszának fogalmazványával". Mint ismeretes, Wosinszky résztvett Zichy Jenő 1895. évi kaukázusi és közép-ázsiai expedíciójában. Ásatásokra, sajnos, nem kapott engedélyt, így elsősorban a moszkvai és a pétervári múzeumokban dolgozott. Valószínűnek tartom, bár erre nézve írott adatot nem találtam, hogy ez útja alkalmával került kapcsolatba Szpicinnél, mert hozzá intézett németnyelvű levelében (kelt Szekszárdon 1896. febr. 25-én) közös oroszországi barátaikról tesz említést. Mellékelten elküldte az akkor ismert fontosabb honfoglalásikori leletek képeit, magyarázó szöveggel ellátva, és kérte Szpicint juttassa el hozzá ezeknek a tárgyaknak az analógiáit: „ ... Euer Wohlgeboren würden mich zum grössten Dank verpflichten, wenn sie mir Analogien von obigen Gegenständen, hauptsächlich vom oberen Kaukasus und Perm, vielleicht von durch die Vogulen und Ostjaken bewohnten Gegenden in Zeichnung oder Photographie bekommen könnte ..." A válasz fogalmazványából kitűnik, hogy Szpicin lelkiismeretesen igyekezett eleget tenni a hozzá intézett kérésnek. Részletesen elemezte H hozzá küldött képeiket, megadta azok párhuzamait. Felhívta Wosinszky figyelmét a csernyigovi kurgán és a Ijadai temető anyagára, amelyek később Fettich Nándor révén váltak ismertekké a magyar honfoglaláskori kutatásban. Szpicin megfigyeléseit úgy összegezte, hogy a magyarság VIII—

IX. századi régészeti hagyatékát a Don medencéjében kell keresni, valamint a Dnyeper mellett. Felajánlotta további segítségét is. Wosinszky ezúttal atyja halála miatt késlekedett a válasszal, csak július 23-án felelt. Közli, hogy egy újabb munkát szeretne írni, amelyben a Kaukázus és Dél-Oroszország leletei is helyet kapnának. (,,... Erst jetzt, nach Vollendung meines jetzt publicierten Werks kann ich jene Arbeit beginnen, in welchem ich jene Funde des Kaukasus und Süd-Russlands bearbeiten möchte..."). Elküldte egyben Szpicinnek újonnan