Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1958) (Pécs, 1958)

Fülep Ferenc: A vasasi kora-császárkori temető

A VASASI KORA CSÁSZÁRKORI TEMETŐ 123 ugyanúgy 'кеэб-La-Tène formákra vezeti vissza Schörgendorfer az 5, 5 számú tálat, a kis szürke bögréket, a narancsvörös festésű bögrét (5, 14). A kis kétfülű amphorák az illyr kultúrkörből származtak és már Hunyadi utalt a kelta szkordiskusok közvetítésére.

196 Illyr kultúrkörbe utalhatjuk" a már tárgyalt ezüst niellós fibulát. LaTéne hagyományokra vezethető vissza az anyagban lévő erős profilú fibula is (3, 18). A kelta vágókés (4, 5) jelenléte a késő-La-Téne anyag erős retardációját és az egyszerű házi felszerelésekben való közvetlen továbbélését mutatja. Külön kell foglalkoznunk a ibesknított díszű kis amphorákkal és egyfülű korsókkal. A besimított díszítésű kis amphorák levezethetők a LaTéne kultúra besimított díszű amphoráiból.

197 A mi amphora-alakú kis edényeinken lévő felületi besimítások igen gazdag változatban megtalálhatók a tabáni és gellérthegyi,

108 valamint a békásmegyeri

190 késő-La-Téne anyagban. De megtalálhatók ezek a besimítások a Dunaszekcsőről újabban előkerült késő-La-Téne tál és nagy edény töredékén is.

200 Rendkívül szokatlan formát képviselnek a temető besimított díszítésű egyfülű korsói. Alakjuk és díszítésük tekintetében nagyon hasonlítanak a IV—

V. századi későszarmata-hunkori egyfülű korsókhoz. Amint fentebb már láttuk, ezeket a korsókat az 1. sírból Vespasianus és Domitianus érmekkel és többek között a teljesen azonos besimított díszítésű motívumokkal díszített kétfülű amphorával együtt szedték ki és a helyszínen a munkások által megmutatott sírgödörből került elő többek között a trombitafejes fibula és az ezüstgyűrű. Nem ismerjük az 5, 1—46. szám alatt felsorolt leletek összefüggését, de itt ismét Domitianus érmek, besimított díszítésű, kétfülű amphorák és általában olyan korai típusú edények kerültek elő, amelyek megfelelnek az 1. sír lele196 Lásd 104, 6. j. 197 Márton L, i. m. 98. skk. XXI—XXIII. t. — Hunyadi 1., i. m. 33. skk. LXV—LXVI. t. 198 Tabánból: T. 36. 44. 8. széles vonalköteg, felületi besimítással; 40. gödör T. 36. 67. 9. szürke töredék, a fül mögött besimított, függőleges zegzug vonal; 74. gödör, T. 36. 57. 25. világos szürke töredék, a perem alatt széles besimított vonalköteg és vízszintes zegzug vonal; több töredék besimított vonalak, illetve vonalkötegek között lefutó függőleges hullámvonal dísszel. — Gellérthegyről: 53. 7. 146. Magasraívelő fülű fazék enyhe besimításokkal. 199 Hunyadi I., i. m. CIV—CV. t. 230 Pécsi Múzeum. Lelt. sz. 4/19—1949 és 4/1— 1949. teinek. De összefűzi az egyes leleteket,, így a korsókat, amphorákat és urnákat a már említett, bekarcolt mesterjelzés is. A temető egyetlen lelete sem mutat a II. század közepénél későbbi időre (bizonyos fenntartásaink csak a 4, 4 szám alatti bronzgyűrűvel kapcsolatban vannak). A besimított díszítés mellett a korsók formájára vonatkozólag is kapunk bizonyos támpontokat a késő-La-Téne edények körében. Elsősorban említhetjük itt azt a kis egyfülű bögrét, amely Szob-Kőzúzón

201 került elő (7. ábra). Ezt r • 7. ábra. Szob—Kőzúzó formája, vállnál való tagolása, pereme fölé emelkedő fülének kiképzése a vasasi egyfülű korsó szinte pontos másává teszi. Hunyadi teljesen kelta ízlésűnek tartja és rokonformákat is említ Sopronhorpácsról és Pálfáról.

202 Perem és fülképzés szempontjából megegyezik korsóinkkal egy kis kosdi fülesbögre is, amelynek kerek átmetszetű fülén két kis gombot találunk.

203 A fentiekből következtetve az egyfülű, besimított díszítésű kortsókat La-Téne hagyományokból táplálkozó, helyi változatnak tartjuk. Helyi termékeknek tekinthetjük a firmamécseseket, kiöntős korsókat és az egyszerű házi kerámiát. 201 fiunyadi L, i. m. 52. LXXÏÏ. t. 12. MNM. 147/1910. 41. lelt. sz. 202 Uo. LXXII. t. 13—14. 203 MNM. 46. 1951. 93. Kósd 10. sír. — A MNM. Rég. Osztálya késő-vaskori anyagának átnézését B. Kutzián Ida szívessége tette lehetővé számomra.