Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1958) (Pécs, 1958)

Fülep Ferenc: A vasasi kora-császárkori temető

liô FULËP FEftÉNC 3, 3 es LI. t. 3), lóherelevél alakú kiöntővel. Szá: 4.7 cm. 4. Élénkvörös, érdesfelületű fülesbögre perem-, oldal- és fültöredékei (3. ábra 3, 4). A fültöredék h: 5,8 cm. Neim állapítható ímeg, hogy egy- vagy kétfülű bögréhez tartoztak-e a töredékek. A fül erősen hasonlít a már tárgyalt egyfülű korsók füléhez (1,3, 2,5, 5,1 és 5,2). 5. Szürke firmamécses (4. ábra 3, 5 és LI. t. 2). Discusa zárt. Alján körkörös vonalakkal határolt mezőben STROBILI mesterjegy. H: 11, M: 3,8, Tá: 5 cm. Mécsesünk a zárt discusú, Iványi

68 által a XV. csoportba sorolt mécsesek közé tartozik; véleménye szerint ezeket Pannoniában az I. sz, elejétől a II. sz. elejéig használták. Loeschcke szerint i. u. 75—100-ig voltak forgalomban.

69 Mócsy Szombathelyről közölt két zárt discusú firmamécsest

70 (4. és 16. sír). A mesterjegy távolabbi következtetések levonására nem alkalmas. 6. Szürke, érdesfelületű bögre töredéke, oldalán barna foltokkal (4. ábra 3, 6), talpán sugarasan (bekarcolt vonalakból álló bélyeggel. Tá: 4.8 om. Megegyező forma lehetett a 4, 1 számú bögrével. A bekarcolt díszhez hasonlót találunk egyik tabáni fedő fogantyúján.

71 7. Nyersszínű és vörös fültöredékek (2 db) ; érdes felületűek (4. ábra 3, 7). H: 11 és 3,5, Szá: 2,8 és 4,2 cm. Megegyeznek az említett egyfülű korsók füleivel. 8. Sárgásszürke, érdesfelületű korsó peremtöredéke (4. ábra 3,, 8). A kettőzött lécperemű korsók csoportjába tartozik, mint az 1, 14 alatti edépy.

72 9. Világosszürke, érdesfelületű bögre peremtöredékei (2 db, 4. ábra 3, 9). 10. Barnásszürke bögre peremtöredékei (2 db). Felületük érdes, foltos (4. ábra 3, 10). 11. Barna peremtöredék, kettős peremszéllel (4. ábra 3, 11). 12. Téglavörös fazék vaskos talptöredéke (4. ábra 3, 12). 13. Halványvörös, érdesfelületű edény talptöredéke (4. ábra 3,, 13). í 68 Iványi D., i. m. 13. XLVIII. t. 1., 2., 4., tov. írod. 69 Loeschcke, S.: Lampen aus Vindonissa. (Zürich 1919) 269—270. 70 Mócsy A., i. m. 168—169. 3. kép 4, 8.; 5. kép 16, 3. — Uo. 188. tov. irod. 71 Tabán, T. 50. 1. 365. lelt. sz. — Mind a tabáni, mind a gellérthegyi ásatások céduláinak átnézését Bonis É. szívessége tette lehetővé számomra. 72 105. lapon 14. 14. Szürke, kaviccsal erősen kevert agyagból készült nagy edény talptöredéke. Érdes, durva felületű (4. ábra 3, 14). 15. Barna, kavicsos anyagú, érdesfelületű korsó nyak- és válltöredéke. (4. ábra 3, 15). 16. Téglaszínű, erősein kopott talptöredék (4. ábra 3, 16). 17. Világosszürke, érdesfelületű,, nagyobb, gömbölyű edény oldaltöredéke (4. ábra 3, 17). 18. Bronz fibula. (4. ábra 3, 18 és LVIII. t. 5). Kengyelén gomb, lába makk alakú kis gombban végződik. Tűtartó ja lemezes, áttörve nincs. H: 4,3, Sz: 2,6 cm. A Kovrig által VIII. csoportba sorozott erős profilú fibulák közé tartozik, s megfelel az V. t. 45. típusnak.

73 E típus is La-Téne hagyományokra megy vissza.

74 Legfőbb gyártási területe a Keleti-Alpok vidékén lehetett.

75 Az i. u. I—

II. században voltak használatban.

70 Poetoviohan egy három lyukkal áttört példányt Vespasianusérem datál.

77 Legutóbb A. Jalen közölt Poetovioból a miénkhez hasonló példányt.

78 19. Bronz-fibula (4. ábra 3, 19 és LVIII. t. 6). Kengyele ívelt lemez, amely minden átmenet nélkül folytatódik a lábban. Lába felé kiszélesedik, végén egyenesen levágva. Gombja nincs. Tűtartója egy lyukkal van áttörve. Csuklós szerkezetű. Amennyire az erős rozsdaréteg alatt kivehető, bázisa hengeralakú rudacska; két végén kis gombok ülhettek. Erősen töredezett példány. H: kb. 4,5, Sz.: 2,2 cm. | Ezek az egyenesen levágott lábú, galliai eredetű fibulák nálunk igen ritkán fordulnak elő, s az egész csoport eredetét Galliában kell keresnünk.

79 A mi példányunk legközelebb áll Kovrig 111. t. 26. típusához.

80 Az I. században lépnek fel és a II. században is használatban vannak. Hozzánk kereskedelmi úton jutottak el, vagy közvetlenül Galliából vagy Itálián keresztül.

81 20. Vasszögek (4 db). Négyszögletes átmetszetű, kovácsolt vas, fejes szögek. 2 db. ép, 2 db. törött (4. ábra 3, 20 és LVIII. t. la-d). H: 9, 8,6, 7 és 6,5 cm. Igen nagyszámú vasszöget észlelt Mócsy a szombathelyi temető sírjaiban (2., 11., 17., 19—20., 73 Kovrig I., i. m. 15. tov. irod. 74 Miske K., MKÉ 4(1910) 1. skk. 75 Patek E., i. m. 21. skk. tov. irod. 76 Kovrig I. és Patek E., i. h. 77 Kovrig I„ i. h. 78 Jalen, A., Porocilo о novih anticnih najdbah v Ptuju. Arch. Vestnik 1(1950) 187. 14. kép. I—II. század. 79 Patek E., i. m. 42. sk. 80 Kovrig I., i. m. 13., 40. tov. irod. 81 Patek E., i. h.