Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1958) (Pécs, 1958)

Fülep Ferenc: A vasasi kora-császárkori temető

108 FÜLEP FERENC Brigetioban, 52 Mursában és Sisciában. 53 Simonett sok ilyen edényt közöl a tessini sírmezőkből, s ezek között számos L M V bélyeggel ellátott is akad. 54 Legutóbb Mócsy András foglalkozott a Po­vidéki Drag. 25 formájú edényekkel egy szom­bathelyi lelet alapján,, 55 ahol rosszminőségű, esetleg terra sigillata utánzatnak tartott csésze került elő. Mivel anyagunkban is vannak ha­sonló, rosszminőségű terra sigillata utánzatnak tekinthető darabok, ezekkel más összefüggésben fogunk foglalkozni. 5. Világosszürke, érdesfelületű agyagkorsó. (3. ábra 2, 5 és L. t. 1). Füle a szájperemből indult ki (letörött, kiegészítve). Pereme alól függő­leges, besimított vonalak futnak le az edénynek kb. egyharmadánál körbefutó, bekarcolt vonalig; az edény vállán ugyancsak bekarcolt vonal, míg talpa fölött bemélyített barázda fut körül. Nya­kán X alakú bekareolás. Az edény teljesen öslsze­törve került elő. M: 18,3, Szá: 8,6, Tá: 7,8 cm. Az 1. sír 3., az 5, 1. és 5, 2 alatti edényekkel azonos példány. 6. Feketésbarna, érdesfelületű kis urna, ho­mokkal erősen kevert agyagból készítve. Oldalán vörösbarna foltok és X és N alakú bekarcolások. (Erősen törött, kiegészítve.) M: 13, Szá: 10,5,, Tá: 6,4 cm (3, ábra 2, 6 és L. t. 2). Bónis I. t. 9 alatt közöl Poetovioból hasonló formát, 56 bár ott az edény hasán kevés fésült dísz is található. Cserszegtomajon 57 hasonló durva, fésülés nélküli kis urna került elő. Schör­gendorfer szerint 58 ez a forma (Nr. 376) a késő­La-Tène-re megy vissza. Az I. sz. második felére datálja. Simonett 59 is közöl a miénkhez közelálló 52 Juhász Gy., i. m. 6—7. LMV bélyeggel: XLII. t 4. 53 Uo. Mursaból az Eszéki (Osijek) Múzeumban 2379. lelt. sz., Sisciaból: Zágrábi (Zagreb) Múzeum 1114. lelt. sz. 54 Simonett, Ch., i. m. 62. 41. kép 6. Locarno— Muralto, Liverpool; 143. sk. 124. kép 3., 10—12, 18. Minusio, Cadra; 147. 126. kép 18. Minusio, Cadra; 149. 128. kép 9. Minusio, Cadra; 160. 138. kép 5. Mi­nusio, Cadra; ezeken kívül számos Drag. 25. bélyeg nélküli, vagy egyéb bélyegekkel ellátott példány, passim. 55 Mócsy A., i. m. 186. sk. 56 Bónis Ê., i. m. 62. Nr. 10. (lelőhelye Laibach, Caligula éremmel együtt); 78. Nr. 63—65.: még há­rom edény Poetovioból. 57 Szántó I., i. m. 55. XVI. t. 12. 58 Schörgendorfer, A., Die römerzeitliche Kera­mik der Ostalpenländer. (Brunn —München —Wien 1942) 80., 42. Nr. 376. XXX. t. 59 Simonett, Ch., i. m. 85. 68. kép 13, Locarno— Muralto, Liverpool; 55. 132. kép 1. Ninusio, Cadra. példányokat a tessini sírmezőkből az i. u. I. szá­zadból. 00 3. sír. 35 cm mélységben több római edény töredékét találtuk meg. Az edények alatt fekete, hamus elszíneződés bontakozott ki kb. 45—48 cm mélységben. Ez az elszíneződés, eltérően a 2. sírtól, nem kör, hanem hosszúkás alakot muta­tott: H: 100, Sz: 60 cm (2. ábra és XLVII. t. 1). Kb. 50 cm mélységben a sírgödörbein földre le­szórt égetett csontok bontakoztak ki. A sírgödör déli végében erősprofilú fibula és két vasszög került elő. A szögek derékban meg voltak haj­lítva. A szögek körül elszenesedett famaradvá­nyokat észleltünk. A sír közepén teljesen ép, ar­cos edényke, mellette egyik oldalon firmamécses discusa, a másik oldalon a firmamécses orra fe­küdt. (XLVII. t. 2—3). Az arcos edényke mellett újabb fibula került elő. A sír északi felében igen кок összetört edényre, majd ugyanitt újabb két, derékban meghajlított vasszögre bukkantunk. A sír északi végében ismét elszenesedett famarad­ványok kerültek elő: határozottan felismerhető volt egy kb. 15 cm hosszú és 3 cm vastag deszka és ennek környékén a sír alját is ugyanilyen vas­tagságú elszenesedett famaradványok borították. A két utóbbi vasszög a farészek között feküdt. A sír alja a felszíntől mérten 62 cm mélységben volt. A 3. sír leletei a következők: 1. Szürkeszínű, érdesfelületű kis bögr« (3. ábra 3,1 és L. t. 4a-b). Oldalán ráhelyezett, maszkszerű arc: görbe nagy orr, szemek, fölöttük bekarcolt vonalakból álló szemöldök, kissé ki­tátott száj, vastag elálló fülek. Teljesen ép. M: 6,9; Szá: 6,2, Tá: 3,6 cm. Az arcos edények a római korban általáno­sak 61 és kormeghatározásra nem alkalmasak. A germániai és raetiai limes mentén emberi arc ábrázolása igen nagy változatosságban fordul elő a különböző edényeken. в ' г Az emberi arc ábrá­zolása szempontjából hasonló példányt közöl Hölder Wiesbadenből. 63 A Pécsi Múzeumban, a Zsolnay gyűjteményben van egy publikálatlan, 60 Uo. 22. 61 Behn, F., Römische Keramik mit Einschluss der hellenistischen Vorstufen. (Mainz 1910) 213. sk. tov. irod. — Legutóbb erről Póczy К., Intercisa IL 49—50. tov. irod. ,i2 ORL 8. Zugmantel. XIX. t.; 9. Alteburg— Heft­rich. II. t. 27a—b, 28.; 16. Arnsburg. VII. t. 28.; 19. Ober-Florstadt. I. t. 21.; 22. Rückingen, IV. t. 25.; 25/a. Okarben. V. t. 34.; 66/b. Heidenheim. III. t. 8.; 67/b. Oberdorf am Ipf. II. t. 26.; 73. Pfünz. XX. L. 69.; Lief. 49. Mainlinie 7—9. Str. XXIII. t. 55. 63 Hölder, O., Die Formen der röm. Thongefässe. (Stuttgart 1897) 31. IV. t. 15. M: 6 cm. Wiesbaden.

Next

/
Oldalképek
Tartalom