Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1957) (Pécs, 1957)

Borsy Károly: A pécsi nyomdászegylet első évei

44 TI BORSY KAROLY ugyanezen az ülésen Vizsay Imre a következő indítványt tette: Töreked­jenek oda a pécsi műtársak, hogy a nyomdászakor egybe olvadjon a vándor­és betegsegélyzőegylettel s legyen a címe: »-Pécsi nyomdász-egylet«, mely­nek czélja lenne beteg- és vándor-segélyt nyújtani, s tagjai szellemi kikép­zettetését és anyagi helyzetének javítását lehetőleg előmozdítani. 42 A gyűlés az önképző egylet alakítását elfogadta, az egyesülésre vonat­kozólag azonban csak elvi döntést hozott, úgy határozott, hogy előbb meg­várják, míg Pesten életbeléptetik az egyesítést s majd annak mintájára va­lósítják meg Pécsett is a két egylet fúzióját. Eleven 'mozgásnak indult tehát az egyleti élet, azonban feltűnő, hogy az egész év folyamán nincs nyoma annak, hogy az egyleti alapszabályok ügyében újabb kísérletet tettek volna. Az első 1869. évi felterjesztés vissza­utasítása elriasztotta, de még inkább megfontolttá tette a pécsi nyomdászo­kat és most arra vártak, hogy a pesti egylet valamilyen alapszaibály-sémát készítsen, melynek alapján elkészíthetik majd a saját alapszabályukat. Az év végén lelkesen írja a Typographia pécsi levelezője, hogy: „az it­teni viszonyokat illetőleg. . . csak örömmel cons tatáihatom, hogy mindaz, mi eddig e résziben történt és tétetett, nem lesz siker nélküli.. ." 43 A következő 1871. esztendő farsangi krónikája ismét megemlékezik a nyomdászok báljáról. Az egykorú híradás szerint „szakadatlan lelkes han­gulatban reggelig tartott". 44 Az egyik vendég saját kezdeményezéséből rög­tönzött gyűjtést is rendezett, mely közel negyven forinttal gyarapította az egylet vagyonát. A Typographia pécsi levelezője az év elején beszámolt a pécsi helyzet­ről. Megtudjuk e levélből, hogy a műtársak egyre fokozódó kedvvel vesz­nek részt az egyleti munkában s a megalakult önképző egylet is kezdi be- » tölteni hivatását, Vannak már könyvei, több nyomdászszaklap jár címére s azonkívül díjtalanul helyiséghez is jutott, ahol különféle szórakozási le­hetőségeket biztosított a tagok számára, a tagok és tanoncok részére pedig német és magyar nyelvi tanfolyamok megindítását is tervezik. Űjból sérel­mezi azonban a levelező, hogy Ramazetter Károly továbbra is távol tartja magát az egylettől és a főnöki járulékot sem fizeti. 45 A nyomdák foglalkoztatottsága ez időben egyre jobb. Már négy nyom­da működött Pécsett, a Lyceum-nyomda, továbbá Madarász, Taizs M., és Schön Jakab nyomdája, ímely utóbbi azonban silány munkájával tűnik ki a többi közül. Schön Jakab a nagyobb nyereség érdekében úgyszólván csak inasokkal dolgoztatott, akik a legelemibb nyomdászati szabályokat sem is­merték, így aztán e nyomda „napról-napra bocsátja ki a különféle ritkasá­gokban tündöklő csodabogarakat, melyek nemcsak nyomdászati szempont­ból rosszak, de nyelvtani hibákkal is telve vannak." 46 Az ez évi Gutenberg János ünnepélyt június 25-én. vasárnap tartották a Jakabhegyen, melyre a közel eső városok nyomdász műtársait is meghív­ták, kifejezésre juttatva az összetartozás gondolatát. A kirándulásra haj­nali 4 órakor indultak a sétatérről s egész nap tartott a játékokkal, alkalma 42 T. 1870. szeptember 10. 43 T. 1870. november 10. Vi „... währte bis am andern Morgen in ausgesetzt animirter Stimmung". Fünf­kirchner Zeitung, 1871. febr. 5. (A bál febr. 1-én volt.) 45 T. 1871. május 1. /,fi T. 1871. június 20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom