Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1957) (Pécs, 1957)

Roska Márton: A dunakömlődi (Tolna m.) rézlelet és Erdély

A DUNAKÖMLÖDI RÉZLELET ÉS ERDÉLY 7 Ю,08 százalék vas, 0,19 százalék savas anyag, 0,07 százalék kén, aztán zinkés antiimonnyomok. Eldöntendő, hogy a nikkel és kobalt jelenléte 'vajon nem bánsági eredetire vall-e? Képünkön a 4. sz. áll legközelebb a 8. sz.-hoz. Ennek analógiái közül az acsádi példányon kívül Magyarországról még egy példányt közöl Pulszky i. m. 14. ábrája 3. sz. alatt. A gricsai gyűjtelékes lelet s más hasonló példányok tanúsága szerint valószínű, hogy ez a típusváltozat boszniai eredetű. (Vő. Truhelka: Kupierfund von Grica. WMBH. XI. k. Wien, 1903. 43—50. 1. és XIV. XV. t. Ez a baltaváltozat. 18 példánnyal van képviselve ebben a leletben. Velük 17 lapiskaszerű vésőt leltek.

7 Az 1., 5., 6. sz.-rs. Pulszky i. m. 60. 1. 14. kép 6. sz. alatt találunk analógiákat.

8 Az alábbiakban Erdélyből a következő lelőhelyekről idézünk testvér-, illetőleg rökonpéldányókat: Medgyes (Médias),

9 Nyárádgálfalva (Galesti),

10 Sáromberke (Sarombâre),

11 Segesvár (Sighisoara, Schäsaburg),

12 Sinfalva {Cornesti),

13 Szederjes (Sedrias).

14 Magyarországról még a következő lelőhelyeket említjük meg: Acsád (Vas m.),

15 Szabolcs m.,

1(i Tápé,

17 közelebbről ismeretlen helyről.

18 Több lelőhellyel szerepel a régi román királyság. Ezek: Baia-^de-Arama (Rézbánya),

10 Covârnasani (Oltenia),

20 Cucuteni,

21 Halanga (Oltenia),

22 Mehedinti környéke,

23 Podari (Oltenia).

24 7 Vö. még I. Andriesescu: Asupra epocii de bronz 4. képen Ephemeris Dacoromana 'IV. Roma, 1926. 192. 1. 7. kép. 1. sz. alatt is. — Montelius: Chronologie, Braunschweig, 1900. 1. sz. jegyzet szerint Litvániában is leltek. 8 Vö. még Mo. Arch. I. к. Budapest, 1897. 111. 1. 37. kép 3. sz. alatt is. 99 Repertórium, Kolozsvár, 1942. 171. 1. 136. sz. alatt említi a leipzigi CrassiMuseium 590. 1. sz. rézbaltáját. 10 Roska M. A Székelyföld őskora, Sepsiszentgyörgy, 1928. 20. kép 3. sz. — Ephemeris Dacorom. IV. Borna, 1926. 192. 1., 7. kép, 13—14. sz. alatt 2 példányt mutat Ъе az Arch. Ért. 1888. 121. 1., 17. kép után. — Repertórium 304. 1 4. sz. 11 Roska: A Székelyföld őskora 22. kép. — Repertórium 242. 1. 27. sz. és 296. kép. 12 Repertórium 299. kép. 13 Innét Téglás István tardai gyűjteményében volt egy enyhén ívelt tengelyű rézpéldány, amelynek ínyéilyuka mindkét végén egyenes, éle ívelt, ennek belső sarka kiugrik a szerszám testéből. Arch. Ért. 1914. 55. 1. 1. kép. — Repertórium 304. 1. 3. sz. 14 Roska: A Székelyföld, őskora 20. kép, 3. sz. — Ephem. Dacorom, IV. Roma, 1926. 192. 1. 7. kép, 15. sz., az Arch. Ért. 1888. 119. 1., 10. ábrája után. — Arch. Ért 1913., 308. 1., 17. sz. — Repertórium 304. 1., 3. sz. 15 MAGW. XVI, 1885. III. t. 61. sz. — Ephem. Dacorom. IV. Roma, 1926., 192. 1., 7. kép, 4. sz. A lelőhely tévesen Asat-;nak van írva. 10 Nyíregyházai Jósa-Múzeumban van. 17 A szegedi Móra-Múzeumban van 2 egyenes tengelyű rézpéldány, nyéllyukuk mindkét vége egyenes. Arch. Ért. 1913. 308. 1. 19., 20. sz. 18 A MNMHban 89/874. lsz. alatt egy állítólagos bronz, 86/898. lsz. alatt pedig egy vaJósz. rézpéldány. 19 A Dacia I—

II. Bucure§ti, 1924. 293. 1. 265. ábra alatt közöl egy egyenes tengelyű bronzpéldányt, amelynek nyéllyuka kívül kissé bekap, befelé hengeresen megnyúlik •s egyenesen vágott, éles egyenes s nem ugrik ki a szerszám testéből. 20 Berciu D. Arheologia preistoricá a Öltenie! (Oltenia őskori régészete), Craiova, 1939. 102. kép, 3. sz. 21 ZfE. XLVI. Berlin, 1911. 590. 1. 15. kép. — Ephem. Dacorum. IV. Roma, 1926. 192. 1. 7. kép, 12, sz. — Schmidt, Hubert: Cucuteni, Berlin, 1931. 30. t. 10. sz. 22 Berciu i. m. 102. kép, 2. sz. 23 Dacia I. Bucuresti, 1924. 293. 1. 265. kép. A balta képe a 295. l.-or Valósz. réz. 24 Berciu i. -m: 91. 1. 101. kép.