Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1957) (Pécs, 1957)
Borsy Károly: A pécsi nyomdászegylet első évei
A PÉCSI NYOMDÁSZEGYLET ELSŐ ÉVEI 55 masztó helyzetével. Megállapítják, hogy „kollegiális életünket valóságos álomkórság nyomja". Ez ellen orvosságként a segélyző egylet országossá tételét javasolták a különböző cikkek írói. Az egylet augusztus 5-én tartott gyűlése nagyrészt csak általános ügyekkel foglalkozott. Az alapszabályok új szövegét a választott bizottság elkészítette s azt augusztus 21-én benyújtották a város tanácsához. A tanács nem felejtette el Zeyk államtitkár múlt évi szigorú hangú leiratát és most alapos vizsgálatnak vetette alá a fee nyújtott szöveget. A vizsgálat eredménye az lett, hogy az alapszabályokat nem terjesztette a minisztériumhoz, hanem október 25-én visszaküldte az egyletnek egy kijavított példány kíséretében. A tanács véleménye szerint a tervezetnek „nemcsak nyelvezete, hanem összeállítása is sok hiányokat tüntetett elő" és így annak meghagyásával adják vissza, ihogy „újból átdolgozván 14 nap alatt ide okvetlenül visszaterjessze — az itt kijavított példánnyal együtt — kellő összehasonlítás végett." 84 Az egylet november 20-án tett eleget a tanács döntésének és fennállása óta ekkor hetedszer beterjesztette az újjászövegezett alapszabályokat. 85 A küzdelembe belefáradt pécsi nyomdászok kényszerből végrehajtották a tanács javításait s ebben a tervezetben már nincs szó sem a délmagyarországi kerületről, de a betegsegélyezés és önképzés egy egylet keretében való műveléséről sem és címként „Pécsi könyvnyomdász-segédek betegsegélyző egylete" szerepel. Most mindez nem lényeges, fontos csak az, hogy végre elnyerjék a jóváhagyást. Az így átdolgozott tervezet már a tanács tetszését is elnyerte és a november 24-én tartott tanácsülésen elhatározták azt „a magas helyben hagyás kinyerése czéljából legmélyebb tisztelettel felterjeszteni". A minisztérium meglepő gyorsan, december 11-i kelettel megküldte válaszát a láttamozott alapszabályok kíséretében. Az 59.023 számú ügyirat aláírója azonban írnár nem Zeyk, hanem Kemény államtitkár volt, ki csupán két nem túl jelentékeny megjegyzést fűzött az immár jóváhagyott alapszabályok szövegéhez. 8 " A pécsi tanács december 18-án hozott határozatával továbbítja az alapszabályokat a pécsi egyletnek „azon kijelentéssel, hogy az ©ként helyben hagyott alapszabályok értelmében az egylet működését megkezdheti ; miről a rendőrkapitányság értesítendő". Az egylet hat és fél évi fennállása után tudta csak elérni törvényesítését. A minisztérium úgy vélte, ha nem szentesíti az alapszabályokat, ezzel megakadályozhatja a munkásság szervezkedését. A pécsi nyomdászok azonban nem nagyon törődtek a jóváhagyás elodázásával. Zeyk intelmei elle8 '' P. Á. L. 8173 1875. Pécs közig. 86 P. A. L. 11.117/1875. Pécs közig. 80 P. A. L. 12.497/1875. Pécs közig. A jóváhagyási záradék szövege a következő: „Látta a magyar királyi belügy minister oly megjegyzéssel: hogy 1-ör a 18. §-ban érintett választott bíróságnak az 1868. évi LIV. törvénycziikk "9. czim III. fejezete értelmében keilend alakulnia, és eljárnia. 2-or Az alapszabályok módosítása iránt hozandó közgyűlési határozat, foganatosítás előtt, a belügyministerium elé terjesztendő. Buda-Pesten, 1875. évi december hó 11-én, a minister helyett Br Kemény s. k. államtitkár."
