Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1957) (Pécs, 1957)
Borsy Károly: A pécsi nyomdászegylet első évei
A PÉCSI NYOMDÁSZEGYLET ELSŐ ÉVEI 47 eltávozott Pécsről, helyébe Neszmirák Sándort választották, ki azután hosszú évekig szorgalommal és rátermettséggel látta el tisztét. Simon Zsigmond pénztáros is bejelentette lemondását, mert a tulajdonos halála folytán egészében reá hárult a Madarász nyomda vezetése s így niern vállalhatott tisztséget. Az elnöklő alelnök, Putz József javaslatára elnöknek Simon Zsigmondot választották, „minthogy már többször bebizonyítá lelkes működését és fáradozását az egylet iránt". A gyűlés elhatározta, hogy háromtagú küldöttséggel keresi fel Ramazetter Károly és Schön Jakab főnököket, hogy rábírja őket az egyletbe való belépésre. Igen érdekes Hackenschmied Ignác indítványa (munkanélküli segély-pénztár létrehozására, melyet a közület elfogadott olyképp, hogy minden tag hetenként 2 krajcárt fizet e célra az egylet pénztárába. A tartalmas gyűlésen végezetül köszönetet szavaztak tíz különféle lap szerkesztőségének azért, hogy a lapokat ingyenpéldányként küldik az egylet részére. Érdekes, hogy e lapok milyen messze vidékekről jöttek Pécsre a kis egyletnek: a felsorolásban aradi, verseci, márarnarossziigetd, zágrábi, sőt sziléziai újságok címeit is (megtaláljuk. 66 A Typographia június 10-i számában a következő rövid, de annál feltűnőbb hír jelent meg: ,,Pécs, május 12-én T. Ramazetter Károly úr egyletünk tagjává lett s ennek elismeréséül az egyletnek 20 forintot ajándékozott". Ennyi az egész és mégis milyen sokatmondó! Az a Ramazetter, aki éveken keresztül, szinte esküdt ellensége volt az egyletnek, aki hol gúnnyal, hol szinte már durvasággal utasította el az egylet támogatását és nem riadt vissza attól sem, hogy a maga főnöki hatalmát latba vesse az egylet boimlasztása érdekében, — ugyanaz a Ramazetter most egyszerre megváltozott és revideálta eddigi álláspontját. Ez aligha történt a hozzá menesztett küldöttség hatására, ennek más oka volt. A vátozás igazi okát if j. Madarász Endre elhalálozásában kell keresnünk, itt találjuk meg a tényleges bizonyítását fentebbi megállapításainknak, midőn a Ramazetter contra egylet, Lyceumnyomda contra Madarász^nyomda ellentétek okait a két főnök — gazdasági alapokra visszavezethető — kiegyenlíthetetlen rivalitásából következtettük. Ezen az ellentéten csak a halál segíthetett, s alig földelték el ellenfelét, a hidegen számító Ramazetter egyszeriben jónak, célravezetőnek látta az egyleti tagság vállalását, remélve, hogy így Madarász örökébe léphet s az egylet az ő érdekeit fogja szolgálni. Nern így történt. Az egylet tagjai jól ismerték az elhunyt Madarász és Ramazetter közötti különbséget s nem siettek őt elnökké választani. 1872. I. félévéről a beszámoló közgyűlést július 14-én tartotta az egylet, Putz József alelnök elnökletével. A pénztárnok jelentése szerint a segélyző egylet (mint ekkor már nevezték: I. osztály) július 1-ével 467,45 forint vagyonnal rendelkezett. Ez már lehetővé tette, hogy a közgyűlés két jelentős határozatot fogadjon el. Az egyik szerint a beteg műtársaknak juttatandó heti segély összegét 5-ről 6 forintra emelték, a másik határozatban pedig kimondták, hogy e segélyen kívül a szükséges gyógyszerek árát is az egylet fizeti. Elhangzott egy indítvány külön egyleti orvos választására is, ezt azonban elvetették, mondván, hogy ehhez az egylet még gyenge. Az ezután folyamatosan megtartott önképző egyleti (II. osztály) közgyűlés pénztárnoki jelentése szerint az egylet pénzmaradványa június végén 44 Ft 91 kr. A könyvtár állománya 174 kötet könyv, melyből 63 magyar 50 T. 1872. június 10.
