Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1957) (Pécs, 1957)

Borsy Károly: A pécsi nyomdászegylet első évei

A PÉCSI NYOMDÁSZEGYLET ELSŐ ÉVEI 43 mely mint említettük, Madarász Endre nyoimdájában készült. Nyilván ez is szerepet játszott a Ramazetter—Madarász közti ellenségeskedésekben és Ramazetter kereste az alkalmat, bogy ő is egy lap kiadója lehessen. 1869 decemberében tett is bejelentést a város tanácsához „Bécs-baranyai Közlöny" cíímű, heteniként háromszor megjelenő lap megindítására,

38 azonban eddig nincs tudomásunk arról, hogy a lap valóban meg is jelent volna. Sikeresebbnek mutatkozott azonban a Fünfkirohner Zeitung vállalkozása, anely egyúttal — számára — reményt nyújtott arra is, bogy a Pécsi Lapok addigi sikerét és egyeduralmát megtépázza. Mindkét esemény elébe érdeklődéssel tekintettek a pécsi nyomdászok, hisz kiihathatott jövőjükre. Schön Jakab, mint konkurrens megjelenése befolyásolhatta eddigi f onokeik üzleti forgalmát, ami esetleg koodiicióvesztéssel járhatott, — mint új munkahely, munkaalkalom szerzése, egyelőre nem volt biztató. A Fünfkirchner Zeitung megindulása viszont bizonyos kondicióbiztonságot jelentett a Lyceuim-nyomdabelieknek, de annál inkább nyugtalaníthatta a Madarász nyomdabelieket a Pécsi Lapok sorsa feletti esetleges kétségeik miatt. Ismét előtérbe került tehát az összefogás, az egység gondolata, amely az egyedüli megoldást jelenthette bármilyen sors-bizonytalansággal szemben. Az egyleti összetartozás, baráti kapcsolatok jele volt, hogy ez évben sem feledkeztek meg nyomdászaink az immár hagyományos Gutenberg-nap megünnepléséről s június 26-án, vasárnap Kantavárra kirándultak, hol jó kedéllyel, vidám hangulatban töltötték az egész napot.

39 Augusztus 14—15-én tartották Pesten a „Harmadik általános nyomdász-gyűlés "-t, mely fontos elvi jelentőségű kérdésekkel foglalkozott. A gyűlésen a pécsi egyletet Kern nevű felkért megbízott képviselte, ki felszólalásában többek közt a következőket, mondotta: ,,A tagok csupán azért nem küldtek delegátust, mert fájdalom, ott nemzetiségi czivódás vagy jobban mondva féltékenység uralkodik; a németek a magyarokat, a magyarok pedig a németeket nem akarták küldeni."

40 Tény, bogy ilyen magyar— német villongások időnként kiújultak az egyletbein, ezek azonban, szándékos mesterkedésekből keletkeztek s az egylet elvi alapjait nem tudták szétrombolni. A vidéki egyletek erősödésében, az egység-gondolat ébrentartásában nem lekicsinyelendő szerepet játszott, hogy a bérharcokban és a mozgalmi életben már (tapasztalt, edződött pesti nyomdászok közül sokan vándoroltak a nagyobb vidéki városokba, ahol a magúik tapasztalataival segítettek a helybeli műtársak szervezkedésében. Pécsre ás több pesti nyomdász jött, kik közül nem egy a szervezeti életben országos (hírnévre tett szert. Az egylet első jegyzőjéről, Kretovics Józsefről már megemlékeztünk, de hasonlóképp értékes egyéniség volt Berényi Kálmán, Neszimirák Sándor, majd Vizsay Imre. Vizsay, ki később Halmai Imre néven színész, sőt színigazgató lett,

41 különösen hasznos munkásságot fejtett ki a pécsi egylet érdekében. Az egyleti élet egészséges fejlődését mutatja, hogy a szeptember 4-i közgyűlésen elhatározták a meglévő utas- és betegsegélyző egylet mellett „Pécsi nyomdász-kör" címmel egy önképző célú egylet megalakítását. Még 38 P. Á. L. 8755/1869. Pécs közig. ;ш T. 1870. június 20, Fünfkirohner Zeitung 1870. június 22. m T 1870 november 20, melléklet 4. 1. ** Nóvák László: A nyomdászat története VI. könyv 38. 1.