Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1957) (Pécs, 1957)

Dombay János: Későrómai temetők Baranyában

KÉSŐRÓMAI TEMETŐK BARANYÁBAN 295 Egy füle volt, de hiányzott; csonkja a peremen és az oldalélen megvan (XX. t. 2, XXVIII. t. 10). 5. Aljuk metszett; törzsük kettős csonkakúpos, középen öblös; az oldalél letompított. Az alacsony nyakat keskeny, kifeléálló perem zárja be. D átmetszetű (XXXV. t. 2) vagy középen árkolt (XXXV. t. 1), esetlen és előnytelen alakú (íve alacsony és így az ujjak nem férnek jól alája) fülük a peremből kiiindulva a fölé emelkedik, majd lapos ívben csatlakozik az oldalélhez. Korongon készültek, színük egyenetlen, foltos szürkés-barnás, technikájuk gyenge. Anyagunkban idegennek látszik. Az V. 1—2. alatti egyfüles bögrénk közeli megfelelőjét Intercisaból ismerjük.

210 Gyakoriak ilyen és hasonló alakú edények az alföldi szarmata temetők keramikai anyagában is.

211 Sági Károly, A. Sahörgendorfer véleménye alapján, Rajna-vidéki eredetűnek tartja ezt az edényformát és nyugati germán betelepítéssel hozza, kapcsolatba.

212 Szentlászló-szentegyedpusztai füles bögréinket (XXXV. 1.1—2) széles, metszett aljuk, a perem fölé emelkedő, gyengén ívelő, esetlen és csak nehezen és bizonytalanul fogható fülük, gyenge minőségű anyaguk, bizonytalan (szürkésbarna-szürkésszürke, foltos) színük és a töbhi edényünkhöz képest gyengébb technikai (minőségük miatt sem tartjuk rómainaik. VI. Kétfülü csésze Keskeny, magas, kerek, tömör talapzatról emelkedik fel a kettősen csonkakúpos törzs, mely középütt a legszélesebb és fenn alacsony, kifeléálló perembe megy át. A pereimből indulnak ki és az oldalélhez csatlakoznak a középen árkolt fülek. Korongon készült; barnaimázias (XX. t. 5). Alakja a helyi kelta előzményekre vezethető vissza.

213 Közeli megfelelőjét Kisárpásról ismerjük.

214 VII. Nagyobb, fületlen csésze Alakjánál fogva egyedüli agyagedényeink között a kői 5. sírban talált fületlen csésze (XXXI. t. 17). Alacsony talpon áll; alsó része fordított csonkakúp-alakú, a felső hengeres. Kettős pereme van; az alacsonyabb külső erősen profilált. Ennék belső széléből emelkedik ki a magasabb, keskenyebb, belső. Világossárga; jó minőségű. VIII. Pohár Testvonala a viszonylag magas, keskeny, tömör talptól kiindulva előbb gyengén, majd fenn erősen szélesedve emelkedik, hirtelen megy vissza és széles kifeléálló, alacsony peremű szájba megy át. Felső harmadrészén legszélesebb: fenn levágott, lefelé megnyújtott gömbalak. Korongon készült, világosszürke (XX. t. 1). Korábbi római előzmények alapján rómainak tart210 Intercisa I. XX. t. 19; Intercisa II. XX. t. 15. 211 Párducz M., Szarmatakor III. XXXIV. t. 20, XCVII. t. 14, CXXIII. t. 27, CXXX. t. 42—43, CXXXIX. t. 34. stb. 212 Intercisa I. 56. 213 Hunyady I., Kelták a Kárpátmedencében. Diss. Pann. Ser. II. No. 18. LXVI. 1. 1—11. 21/1 Paulovics L, A kisárpási római telep. A. É. XLI. (1927), 200. 97. kép.