Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1957) (Pécs, 1957)

Dombay János: Későrómai temetők Baranyában

256 DOMBAY JÁNOS A Krisztusmonogram rajza és a betűk elhelyezése hibás (XXXVIII. t. 24, 62. kép). 6. 5,5X5,2 cm méretű, 2 mm átmérőjű, ovális átmetszetű, bronzhuzalból készült kariperecet, szembenálló, ellapított végein csúcsukkal a karika felé álló 'bevésett, V alakú vonalas díszítéssel; az egyik mögött hat, a másik mögött három erősen kopott borda, egy-egy csoportban (XXXVIII. t. 23). 7. 12,6 cm hosszú bronztűt. 1,9 cm hosszú, vastagabb fejének közepe körülfutó vonalakkal díszített; ez alatt és fölött két-két keskeny gyűrűtag foglal helyet (XXXVIII. t. 19). 8. 6,9 cm hosszú, ép végén kúpalakú, hegyes csúcsban végződő, asztragaloszHíaragású, hiányos csonttűt. A kupak alsó szélénél és a tojástagok közepén egy-egy, a gyűrűtagok fcözeipén két-két vékony, vésett vonal fut körül; az egyik gyűrűtagon három, a másikon négy vonalas X alakú jel van (XXXVIII. t. 21). 9. Mozaikpadló darabjait (XXXIX. t.). A helyszíni megfigyelések, a leletek és az értesülések alapján bizonyosra vehető, hogy ezen a helyein a fcésőróimai időkben nagy épület, valószínűleg villa állott, amely a hozzátartozó gazdasági és egyéb épületekkel együtt nagybirtok középpontja volt.

4 A következőkben részletesebb vizsgálat alá vesszük a leleteket; ennek során ásatási megfigyeléseinkre is támaszkodunk. Leletanyagunk, a kevés szórványos lelettől eltekintve, sírokból származik, ezért a temetkezési szokásokból indulunk ki és lehetőleg hozzájuk kapcsoljuk egyéb mondanivalóinkat is. A zengővárkonyi I. és П., a fazekasbodai, a szentlászló-szentegyedpusztai és a kői temetőben általunk feltárt mindenegyes, valamint a tmáriakéméndi sír egyszerű földsír volt. A zengővárkonyi I. temetőben tudunk egy téglasírról is (182. o.). A meződi és a birjáni is téglasír. A szilágyi Aranyoldalban feltárt tizenegy közül kettő (7—8. sír) földsír, kilenc téglasír volt. A földisírok egyszerű téglalapalakú aknasírok. Oldalaik függőlegesek; aljuk legtöbbször egyenes. Egy esetben tapasztaltuk, hogy a sír alja, közepétől keleti irányban, fokozatosan emelkedett: a csontváznak a medencétől a koponyáig terjedő része magasabban volt (Zengővárkony, II. temető, 4. sír). Egy másik esetben a sír két végét 15—20 cm-el mélyebbre ásták (Zengővárkony, II. temető, 17. sír). A zengővárkonyi II. temetőben három szűkreszabott (6—7., 14. sír) és három rendkívül nagy sírgödröt figyeltünk meg (3—4., 11b sír). Az előbbiekben szegényes, az utóbbiakban gazdag sírrnellékleteket találtunk. Az utóbbiak mindegyikébe férfit temettek el, az előbbiek közül kettőibe férfit (6—7. sír), egybe nőt (14 sír). A fazekasbo'dai 4. és a 7. sírban talált ipernyeréteg, illetőleg faszéndarabkák arra mutatnak, hogy a sírban, a temetés előtt, tüzet gyújtottak. Kiégésnek semmi nyomát nem találtuk, így arról lehet szó, hogy széna, szalma vagy esetleg vékony rőzse lángjával purifikálták a sírgödröt. A zengővárkonyi I. temetőben talált téglasír alja és oldala is téglából 4 Avégből, hogy a kép teljesebb legyen, itt teszünk említést a Hosszúhetény község határában a Somkerék-dűlőben talált villáról is, mely az Aranyoldaltól kb. 3 km távolságra fekszik, északnyugati irányban.