Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1957) (Pécs, 1957)

Dombay János: Későrómai temetők Baranyában

KÉSÖRÓMAI TEMETŐK BARANYÁBAN 255 A pénz leírása : Av.: jobbra néző császárfej, a köriratból ANUS PF AUG olvasható; rev.: Victoria balra halad, jobbkezében koszorú, SECURITAS REIPUBLICAE ; vj. : olvashatatlan ; kopott kisbronz. További sírok itt a földek keleti széle mentén, mintegy 30—40 m távolságra nyugat felé, remélhetők. Ezen a részen évelő takarimányvetés volt akkor, így ott kutatást nem végezhettünk. Megfigyeléseink eredményeit abban foglaljuk össze, hogy az Aranyoldal^táblán a IV. században több kisebb-nagyobb épület állott. Ezekhez tartoztak a feltárt temetkezések. A 2494—2495. hrsz. földön talált vastag, erős falak villához, a 25—30 cm átmérőjű alacsony, kerek oszlopok annak központi fűtőberendezéséhez tartozhattak. A falak mentén mindenütt mutatkozó hamu és faszén, de a kormos falak is arról tanúskodtak, hogy az épületek a IV. század vége felé tűzvész által pusztultak el. A völgy széléhez közeledve mind több edénytöredék található a föld felszínén. Meggyőződtünk róla, hogy ezek a lejtős oldalból kerültek oda, hosszú idők folyamán. Nagy Kálmán szilágyi lakos az alább következő régiségeket találta az Aranyoldalban és ajándékozta a múzeumnak: 1. 6,5 cm hosszú, bronzfibula, alacsony kengyellel, hároimszögletes fejjel, rombuszalakú lábbal; mindkettő felső lapján rekeszt utánzó mélyedések; végén gömböcs (XXXVIII. t. 25—25a). 2. 6,3 cm hosszú, égett, hiányos, foronzfibula (XXXVIII. t. 26.) 3. 8,3 cm hosszú, ép végén gömbben végződő, törött, hiányos csonttű (XXXVIII. t. 20). Értesülésünk szerint az Aranyoldaltól délre kb. 2,5 km távolságra fekvő Malomalja-dűlőben is találtak alapfalakat, sírokat, sőt kőkoporsót is. Tarr János dékán egyik gazdasági épületének padozatába beépített 2 m hosszú, 1 m széles kőlap is innen származott. Értesüléseink nyomán bejártuk a Malomalja-dűlőt és a 3723. hrsz. földön nagy kiterjedésű épülettörmelékkel borított területet, a föld nyugati szélén levő dombon pedig sokezer apró, színes mozaik-kockát találtunk. Elmondották a földek tulajdonosai, hogy falakat szedtek ki, mert akadályozták a szántást, miközben mozaik-padozatot („cifra padlót") is találtak. A terület bejárása során, a föld felszínién a következő tárgyakat találtuk: 1. Meghatározhatatlan, kopott, bronzpénzt (XXXVIII. t. 18). 2. Ezüstpénzt. Av.: jobbra néző, babérkoszorús császárfej, AURE COMMODUS AUG; rev.: balra forduló ülő alak jobb kezében koszorúval, bal keze elmosódott, a köriratból, a jobb oldalon, III COS II PP olvasható, a többi lekopott (XXXVIII. t. 16). 3. Medúzafőt ábrázoló, 2,4 cm átmérőjű, vékony, préselt, kerek, bronzdíszt (XXXVIII. t. 17). 4. 5,5 cm hosszú, bronzfiibulát (XXXVIII. t. 22). 5. 5,3 om hosszú, 1,7 cm széles, vékony, bromzlemezt. Hosszából 3,8 cm esik a két hosszanti oldalon sűrű pontkeretes középső, fekvő téglalapalakú részére, amelyhez, kétoldalt, keskenyebb, lehajlított rész (fül?) csatlakozik. Közepén, a hátsó oldalról bevert pontokkal megrajzolt körben, ugyancsak hátulról bevert pontokkal megrajzolt Kriszitusmonogram; ettől jobbra со, balra A betű (alfa—

omega) foglal helyet. A betűknél egy-egy szöglyuk.