Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1957) (Pécs, 1957)

Dombay János: Későrómai temetők Baranyában

KÉSÖRÓMAI TEMETŐK BARANYÁBAN 189 Az a föld, amelyen a pénzeket találták, a ,,Síptér" dűlőben fekszik (5. kép), a katolikus temetőtől mintegy 150—200 m távolságra, északnyugati irányban (1786. hrsz.). A föld inyugati végénél magas löszipart alatt vezet a községbe az országútból kiágazó bekötőút. A lelőhely a Pécsről Bonyhádon át Szekszárdra vezető országút közvetlen közelében fekszik. Ugyanezen út közvetlen közelében van az I. temető is, csak mintegy 2,5 kilométerrel távolabb, Mecseknádasd felé. Bóra István elmondotta, hogy forgatás köziben csontokat találtak. Keresgélni kezdtek és a hantok egyikében találták a bemutatott 2 db pénzt. Ugyanitt kis csontkarikát (karperec) is találtaik, azonban széttördelték.. Megmutatták a lelet helyéit. Ásni kezdtünk és vékony koponyacsontokat találtunk. Bóráék gyermeksírt dúltak fel. A sír feneke 55 cm mélyen volt. A forgatás 60 cm mélyen történt, így a sír teljesen elpusztult. E sírtól északra, 4—5 m távolságra, emberi csigolya- és végtagcsontokat találtunk a forgatott föld felszínén. Elmondotta Bóra István, hogy ezeket szintén a forgatás közben találták. A vizsgálódás során kitűnt, hogy e második sír koponyája nem került élő. Ebből arra következtettünk, hogy ez a sír a mesgyén fekszik s egy része Storch János szomszédos földjére nyúlik át. Ezen akkor foúzavetés volt. Storch János készségesen megígérte, hogy az aratás 'megtörténtéről értesít és hozzájárult ahhoz is, hogy a földjén ásatást végezzünk. 1934. július 11-én értesített az aratás megtörténtéről. Másnap 10 m hosszú árkot vontunk a két föld mesgyéjén, ahol a sírt gyanítottuk. A keresett sírt meg is találtuk (6. kép). 1. sír. Mélység: 55 cm. Férfi csontvázát a jobb vállnál és a baloldali hetedik bordánál vágták el a forgatásikor. A koponya felőli részét érintetlenül találtuk. E része után ítélve kelet-nyugati irányban háton feküdt, fejjel keletnek, lábbal nyugatnak. A koponya nyugat felé nézett. Mellékletek (7. kép): 1. A baloldali harmadik és negyedik borda között 10,5 cm hosszú, egyszerű nyélnyújtványos vaskés (II. t. 8). — 2. A szegycsonton 9 cm hosszú, díszes, hagymafejes, bronzf ibula, zárva, tűtartó ja felső . végében a kengyelből beálló vas biztosító szögeecsel, fejével a koponya felé (II. t. 11). — 3. A sír bolygatott részének földjében 6,5 cm hosszú, ovális csatkarika, vasból (II. t. 9) — 4. Ugyanott hiányos, bronz pecsétgyűrű. D atmetszetű karikája a fej két oldalánál rovátkolt. A nyitott karikavégekre ráforrasztott, 1 cm átmérőjű gyűrűfejen ágon ülő madárka igen finom, negatív, vésett képe van (II. t. 10—10a). — 5. Bóra István szerint edény is volt a sárban. A sír feldúlt részének földjében összeszedett töredékekből 16 cm magas korsó jelentékeny részét sikerült összeállítani, de a nyaka hiányzik. Profilált talpa 5,5 cm széles. Egész külsejét zöldesibarna, pettyes máz borítja. A nyak tövénél kettős, bemélyített vonal fut körül. Egy füle volt, melynek alsó vége a vállához csatlakozott. Hiányos, meglevő része is erősen restaurált (V. t. 2). 2. sír. Mélység: 148 cm. Férfi csontváza feküdt benne háton, keletnyugati hosszirányban, fejjel keletnek, lábbal nyugatnak, kinyújtott helyzetben. Az ellapult koponya nyugat felé nézett. Az alsó karok keresztben voltak, a mellen.