Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1956) (Pécs, 1956)

Csemegi József: Jelentés a Pécs, Káptalan u. 2. számú épületen végzett műemléki kutatások eredményeiről

A KÁPTALAN U. 2. SZ. HÁZ MŰEMLÉKI VIZSGÁLATA -13 azonban azzal a különbséggel, hogy az emeleti termet egykor közrefogó két teraszt már zárt helyiségnek, a nyugati határfalat pedig teljes hosszában tömör­nek, nyílás nélkülinek jelöli. Nem tünteti fel továbbá ez alaprajz a 8. számmal • jelzett folyosó nyugati szakaszát. Helyette a nyugati és északi épületszárny találkozásánál előtérrel ellátott, csigalépcsőt jelöl, amely a nyugati épületszárny emeletére vezet a Givovich-féle épület termének és a keleti terasza helyén létesített szobának fűtőfülkéihez. Nyilván a Bésán-féle átépítés által létrejött helyzetet rögzítette tehát. Huber ács tetőrajza természetszerűleg jóval keveseb­bet mond számunkra. De atekintetben égybehangzik Piátsek alaprajzával, hogy az utcai szárny folyosójának nyugati feléről mit sem tud. E megfigyelések első közelítésre arra vallanának, hogy Farkas József épít­kezése az emelet 1844 előtti állapotát nem bolygatta meg lényegében, mert Piat­sek rajza újonnan létesítendőnek csupán a 2. és 3. sz. helyiség közötti válasz­falat jelöli. Azonban a Farkas-féle átépítés mértéke valójában sokkalta nagyobb volt, csak kibontakozása a Piátsek- és Huber-féle rajzok elkészülte után, mint­egy menetközben történt meg. Különben nemi lett volna szükség arra, hogy a Piátsekkel kötött szerződés, a benyújtott terven felül, egész sorát adja meg az eredeti munkakeiretet jóval felülmúló különféle kívánságoknak. E külön kikö­tésekből ítélve nyilvánvaló, hogy Piátsek mester- alakította át a Givovich-féle épület emeleti alaprajzát az 1955. évi helyreállítást megelőző állapotába. A 6. és 7. sz. helyiség megszületése tehát az ő nevéhez fűződik. 7 Ő helyezte át az északi és keleti szárny emeletére vezető lépcsőt mai helyére, s építette meg a nyugati folyosó-szakaszt. 8 Ö alakíttatta ki az 1. sz. helyiség ma is létező keleti ablakát, az attól jobbra eső régebbi ablak elfalazásával. Továbbá ő szüntette meg e helyiség déli résablakát s rakta le az északi és keleti folyosórész kelheimi lapburkolatát. Végül tőle származik mai formájában az északi szárny két ormót­lan támpillére a nyugati udvarban: ő helyezte el ezek egyikének tetejére azt a hatalmas méretű barokkori kőcímert, amelynek pajzsára saját tevékenységének évszámát festette. 9 De még az emeleti homlokzat ablakainak formai egységesítése is Piátsek művének tekinthető, a szerződés szövege alapján. Az ő számlájára írandó tehát az utcai homlokzatot elborító köpenyfalak létesítése, a Givovich-szárny két kö­zépső emeleti ablakát egykor díszítő oromfeltét vakolatornamentikájának meg­csonkítása, levakolása, valamint a főbejárat fölötti emeleti ablak klasszicista ízű keretelése is. Ennek alapján neki tulajdonítható még az emeleti folyosó­rész keleti és északi szárnyának találkozásánál a folyosófalak négy lizénájának toszkán fejezete, amelyek az előbbi ablak keretarchitektúrájával mutatnak for­mai rokonságot. S ha e feltevésünk helyes, úgy e révén azt is megállapíthatjuk, hogy az emeleti helyiségek időben legfiatalabb összefüggő vakolatrétegének fel-., hordása ugyancsak Piátsek működésének idejében történt meg, mert a lizéna­f ej ezét — vizsgálataink szerint — az akkor használt vakolattal azonos habarcs­anyagból készült. E következtetésünk egyszersmind utalással szolgál a Givovich­7 E két helyiség csaposfa-födéme is Piátsek munkásságába sorozandó, mert a fagerendák az általa épített falrészekre feküsznek fel. 8 A keleti és nyugati folyosószakasz egybenyitásához szükségessé vált az utcai szárny közép főfalának elfaragása is az 5. sz. helyiség rnentén. 9 A címerkő eredete ismeretlen. Azonban a pajzsának felső felén látható embléma (pásztorbot és infula korona fölött) azt sejteti, hogy valahonnan a káptalani épületről származott. Stílusa Givovich idejére vall, talán épületünk nyugati szárnyá­ról került el mai helyére. ф

Next

/
Oldalképek
Tartalom