Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1956) (Pécs, 1956)

Csemegi József: Jelentés a Pécs, Káptalan u. 2. számú épületen végzett műemléki kutatások eredményeiről

A KÁPTALAN U. 2. SZ. HÁZ MŰEMLÉKI VIZSGÁLATA 9 udvari szárny folyosójának jutott. Végül az udvari szárny négy helyiségének •megjelölésére a 10—13. sorszámok máradtak. Részletesebb kutatásokra ez alkalommal csupán az 1—8. sz. helyiségekben nyílott mód, mivel a 9—13. sz. helyiségeket a kiállítás nem vette igénybe és így azokban érdemleges bontási munka nem folyhatott. (I. tábla.) A vakolatleverési és bontási munkák folyamán észlelt megfigyeléseket e beszámoló tanulmány függeléke adja, ezek ismerete egymagában is módot nyújt arra, hogy épületünk építéstörténetét felvázoljuk, az építkezés fő szakaszait pedig a gyéren fennmaradt levéltári adatok segítségével évszámokhoz köthessük.

3 (IL, III., IV. t.) Az egyeztetés eredményeképpen épületünk építéstörténetét mai ismereteink szerint az alábbiakban foglalhatjuk össze. A Káptalan u. 2. sz. épület gótikus épületmagból növekedett fel mai állapotára. (V. t. 1.) Ez a mag, amely az utcai szárnyon a 2—5. sz. helyiségek alapterületére esett, s részben átterjedt az udvari menetre is, a pécsi káptalan birtokában volt már a XIV. század elején.

4 Földszintjének magasan elhelyezett kisméretű ablaksora arra vall, hogy légterét eredetileg famennyezet fedte le, a helyiségeket pedig raktározásra használtak. (1. ábra.) A földszintet utóbb vízszintes irányban megosztották — bizonyára a jobb térkihasználás okából — s 'ekkor jelent meg kőkeret nélküli ablaksora a homlokzat alján.

5 (V. t. 2.) Az Keresztmetszet a kapuszínen és a 4. sz. helyiségen [keresztül 3 A levéltári adatok összegyűjtése és feldolgozása Petrovich Ede érdeme. (Ld. ez évkönyvben közzéadott tanulmányát.) 4 Egy 1324-ben kelt okmány az e telken álló épületet „curia prepositalis"-nak nevezi. 5 A földszinti helyiségek barokkori beboltozásakor mindkét ablaksort befalazták.