Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1956) (Pécs, 1956)

Füzes Endre: Adatok a mecseki megosztott településekhez

90 FÜZES ENDRE helyi vonatkozású térképek már pointosan feltüntetik a falun kívüli kerteket és a rajtuk álló istállókat. Pölöskéről 1797-ből,

6 Budafáról 1781-ből,

7 Magyarszékről és Mániáról 1797-ből

8 maradt ránk térkép. Mindegyiken a szállástömbök nevei is fel vannak tüntetve. A XIX. század elejéről származó térképek már teljes határozottsággal jelölik a szállaskerteket és a rajtuk levő épületeket Hegyalján is, számuk azonban lényegesen nem növekedett. Egy 1835-ből származó térkép.

9 Cserkúton már pontosan berajzolja a szálláskerteket és a rajtuk levő épületeket. A falutól északkeletre kb. 8 száHáskertet találunk, a Pécsi út alatt pedig két épületet. Itt tehát lényegesen nem növekedett a szállások száma. Kővágószöllősön egy 1816-ból származó térkép

10 szépen berajzolja a szállaskerteket, de épületet csak három szálláson találunk, a többi üresen áll. Ez nagyon feltűnő, mert később éppen Szöllősön volt a legtöbb szálláskert és legtöbb épület a kertekben. Töttösön egy 1827-ből származó térkép

11 tüntet fel néhány szálláskertet Kistöttös és Nagytöttös felett. Tehát a XIX. század első felében a korábbiakhoz képest nem növekedett lényegesen a szálláskertek száma. Ez csak a század középső harmadában következett be Hegyalján az állattartás fejlődése által. Előmozdították a szállások szaporodását az öröklések is, melyeknek következtében a korábbi nagy szálláskertek kisebb parcellákra darabolódtak, valamint a falutelepülés alakulása is. Ugyanis a népesség szaporodása által és a feltehető 'beköltözések által a település, ezen belül a telep nagyon zsúfolt lett és sok esetben az istállók és pajták elhelyezésére csak a szálláson volt lehetőség. A Második Katonai Felvétel térképe,

12 melyet 1858—59-ben vették fel ezen a területen, szépen mutatja ezt az állapotot. Szöllősön például jól látszanak a falu keleti felén a töttösi út felett és alatt sorakozó szálláskertek a rajtuk levő épületekkel együtt. Hegyháton ez a számszerű gyarapodás nem figyelhető még. Ugyanis itt nem a falutelepülés zsúfoltsága kényszerítette a gazdákat, hogy istállóikat a szálláskertekbe vigyék ki, azonkívül itt már a XIX. század közepén pusztulni kezdenek a szálláskertek és az örökléseknél az épületnélküld kaszálókra már nem volt olyan igény, mint korábban, a szálláskertekre. A múlt század 60—70-es éveitől kezdve Hegyalján is fokozatosan pusztulni kezdenek a szállások, az istállókat és pajtákat egymásután építik be a ház mellé. A század végére teljesen eltűnnek, csak a helyük — az élősövénnyel kerített parcellák — maradnak meg. Ma már az emlékük is kiveszőben van. A szállások birtoklása. A szállások kialakulásakor ki-ki a kertjébe vagy rétjébe építette pajtáját és istállóját. Tehát 1848 előtt a szállások úrbéri beltelken vagy úrbéres réten voltak. Világosan kitűnik ez az úrbéri tabellákból, melyek a rét illetőségbe sorolják például a hegyháti és hegyaljai szállások nagy részét is.

13 Az azonban 6 PKL. Mappa Possessionis PölÖske. 1797. 7 PKL. Plan Makulur von dem Dorff Budafa. 1781. 8 PKL. Mappa Possessionis Magyar Szék. 1797. 9 PKL! Mappa Possessionis Cserkút. Anno 1835. 10 PKL. Mappa Possessionis Kővágó Szöllös. Anno 1816. 11 PKL. Mappa Possessionis Totos. Anno 1827. 12 Második Katonai Felvétel. (1858—59.). 13 PL. Úrbéri tabellák.