Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1956) (Pécs, 1956)

Csemegi József: Jelentés a Pécs, Káptalan u. 2. számú épületen végzett műemléki kutatások eredményeiről

A KÁPTALAN U. 2. SZ. HÁZ MŰEMLÉKI VIZSGÁLATA 23 ' /' darabján jelentkeztek átépítési nyomok, amelyek kétségtelenné tették, hogy a folyosó eme szakasza átalakítás folytán épült ki mai formájában. Ennek részletes kivizsgálására azonban nem került már sor, mint ahogyan az udvari szárny megkutatását is a jövő feladatai közé kellett utalnunk. Vakolatvizsgálat. Kutatásaink a belső terek falvakolatának vizsgálatára is kiterjedtek. Összesen vagy tizennyolc-féle vakolatmaradvány megfigyelésére és időrendbe állítására került sor, ennek eredményeire az alábbiakban térünk ki. A legkorábbi vakolatmaradványok a 2.—5. sz. helyiség gótikus eredetű faïrészein kerültek elő. A 2. sz. helyiség déli falának keleti felén, közvetlenül a törtkőfalazatra rakva, hullámzó felületű, a falazat egyenetlenségeit híven követő festett vakolatfoltok jelentkeztek. Rajtuk a még nedves vak^platfelületre bekarcolt geometrikus ornamentika különböző színben jelentkezett.

30 A fentivel minden tekintetben azonos vakolatmaradványok nagyobb mértékben ? összefüggőbb felületben jöttek elő a 3. sz. helyiség nyugati falán, a déli részeken, valamint az északnyugati falsarok mentén. Sőt ehelyütt a vakolatfestés még az északi falban feltárt ajtónyílás bélletfalára is átterjedt. Mivel a 2—3. sz. helyiség későbben beépített választófalának bekötő felülete mögött is előkerültek ily nyomok, így kétség nem férhet ahhoz, hogy a 2—3. sz. helyiség falfestése még akkor készült, amikor a két helyiség egy nagyobbméretű termet alkotott, amelynek megközelítésére az északi fal nyugati végében létesített ajtónyílás szolgált. Időben nem lehetett fiatalabb a 4. sz. helyiség legkorábbi vakolatdísze, amelynek nyomait a déli kőkeretes kisablaknak és a keleti fal fülkéjének béllete őrzött meg az utókor számára. Anyaga meglehetősen egyenetlenül kevert durva homok és mész, benne tetemes mértékben lőszerrel. Területét sötétzöld mészfestés borítja, amelyet számos korabeli feliratos bekarcolás tesz a kultúrtörténész számára érdekessé.

31 Az 5. sz. helyiségben viszont egy egészen más-fajta korai vakolatréteg ötlik a kutató szemébe. E maradvány a keleti falon kisebb, összefüggő foltban maradt fenn:hullámos egyenetlenül felkent felülete nem volt meszelve sem. Első' pillanatra vakolat-alapozásnak tűnt, de mivel ily alapozás nyomára sehol másutt nem bukkant a kutatás, így kézenfekvőbbnek látszott az a feltevés, amely e maradványban durva külső homlokzati alapvakolást látott. Annál is inkább, mert ha a falvizsgálatok eredménye helyes és épületünknek eredetileg egyetlen emeleti helyisége a 4. sz. helyiség volt, úgy feltehető, hogy nyugati határfalának 5. sz. helyiségbe eső felülete valamikor külső falsík volt, amely a földszinti épületrészt lefedő tetősík légterébe esett. Bizonnyal, azért nem volt meszelve sem. Minden valószínűség szerint még a gótikus építkezések maradványának tekinthető a 3. és' 4. ,sz. helyiség közös határfalában utólag létesített, majd pedig a későbbiek folyamán falifülkékkel elfalazott ajtónyílás, amelynek a 4. sz. helyiség felé néző bélletéberí öt egymásra rakott vakolat került napfényre. Igaz ugyan, hogy ezek közül a három felső a mi szempontunkból számitásba nem - jöhet, mert már a falifülke bélletéhez igazodott s gótikus eredete igen valószínűtlen. De a két alsó réteg elkéSBülte még kétségtelenül az ajtónyílás használati idejére esett és a bélletszél egyszerű, vakolatból kialakított élszedéses profilozása is határozottan gótikus jelleget mutatott. E két vakolatréteg közül a legalsó gyengén szalmatörekes volt, felületét sötétszürke festés borította. A felső az alsótól anyagában mitsem különbözött, de festésében a szürke alapot vörös vonalazású egyszerű keretezés osztotta nagyobb táblákra. Ez a két réteg az 5. sz. helyiség nyugati falában lévő ülőfülkés ablak bélletét ugyancsak elsőnek lepte el, így feltehető, hogy ezt a helyiséget is e két vakolatréteg borította először, még a gótika idején. A vakolatmaradványok következő csoportját azok a leletek alkották, amelyek első rétegként kizárólag reneszánsz falmaradványokon jelentkeztek. Ide tartozott 80 A vakolatfestés részletes leírását és méltatását ld. Sarkadyné Hárs Éva tanulmányában. 81 Tanulmányunk e bekarcolások feldolgozását nem tekinti feladatának.