Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1956) (Pécs, 1956)

Csemegi József: Jelentés a Pécs, Káptalan u. 2. számú épületen végzett műemléki kutatások eredményeiről

22 CSEMEGI JÓZSEF Folytatódott az üvegezett felületek féltégla vastag befalazásával és bevégződött a nyí­lásközöknek falazattal való teljes kitöltésével. A 7. sz. helyiség halszálkás parketta­padlója 'már ennek az utolsó építkezésnek figyelembevételével készült. 8. sz. folyosórész (átlagos mérete 1,70 X 4 ° 5 60 m). A folyosó 1—-7 sz., helységekkel közös déli falának vizsgálata megerősítette, sőt néhány esetben értékesen ki is egészítette mindama megfigyeléseket, amelyeket a helyiségek falainak megkutatása alkalmával tettünk. így keletről nyugat felé ha­ladva az 1. és 2. sz. helyiség közötti szerkezeti vastagságú válaszfal és az északi fal egybetorkollásánál nyilvánvalóvá vált, hogy azok valamikor külső épületsarkot alkottak egymással. A sarok megerősítésére reneszánsz faragványos töredékeket nagyszámban használtak fel. Az 1. sz. helyiség északi határát viszont csupán egy tégla vastagságú fal alkotta. A folyosó nyugati részét — nagyjából az 1.—2. sz. helyiség közös falával egy­vonalban — féltégla vastag falba rakott ajtó zárta le, mögötte, a folyosó végében féltéglányi fallal elkerített WC-helyiség 'épült. De míg a folyosó-rekesztő falat el­bontották az 1955. évi újjáalakítás alkalmával, addig a WC-helyiség megmaradt, funkcióját továbbra is megtartotta. Az elbontott folyosói válaszfaltól nyugatabbra a 2. sz. helyiség északnyugati sarkában már előzőleg észlelt ajtónyílás feltárt káva­maradváhyáin túl, a 2. és 3. sz. (helyiség közös fűtőfülke-nyílása következett. A fűtő­nyílás ma már nem áll eredeti helyén, a jelek szerint egy régebbi mászható kéménybe utólag kötötték be, régi fűtőnyílásának szegmentíve, majd három, méterrel keletebbre fenn is maradt. Ügy látszik, hogy a két helyiség között válaszfal felépítése alkalmá­val vált szükségessé a .fűtőnyílás áthelyezése: ekkor készült tehát fennmaradt kőkere­tes nyílása és ajtaja is. Tovább nyugat felé a 3. sz. helyiség felől már felismert falnyílások szélrajza, 1 ' 9 majd a 4. sz. helyiség jellegzetes törtkőfala tűnt elő. Ez utóbbi folyamatosságát azonban a 4. és 5. sz. helyiség fűtőnyílásának kőkerete szakította meg. A fűtőfülke kéménykürtőjét a falból utólag vésték ki s falazták, el téglával a folyosó felől. Az 5. sz. helyiség egykori falnyílásainak elfalazása nyomán felül a túloldalról már előbb észlelt vályogtégla-fal részlet ugyancsak előtűnt egy másik, ugyancsak vályogtégla-elfalazással együtt. Sőt az is .megállapíthatóvá vált, hogy az 5. és 6. sz. helyiség közös fala — amelyet ülőpadkával kialakított gótikus ablakunk díszít — egykor tovább futott észak felé és az udvari szárny nyugati falában jó darabon még ma,is folytatódik. Ez a jelentős megfigyelés egyértelműen arra utal, hogy épületünk udvari szárnyában még feltárásra váró gótikus épületrészek húzódhatnak meg. A 6. sz. helyiség északkeleti sarkának vonalában kibontott ívesalaprajzú fülke valamely kör-alaprajzú ihelyiség egykori létesítésére engedett 'következtetni a folyosó helyén. E íhelyiséglből valalha a 6. sz. belyiségfoe ajtó, eininek bélletéből pedig fűtő­fülke is nyílott. Létesítésük idején a 6. sz. helyiség felezővonalaiban egykor húzódó észak-déli irányú fal még fennállott. A köralaprajzú helyiség e fennmaradt részletei­nek kibontását az itt állott üvegfal eltávolítása előzte meg. A 6. sz. helyiség a folyosóról nyíló ajtajától nyugatra, egykori ablakának kö­nyöklő fala élesen kirajzolódott már a vakolat leverése közben. Tovább újabb fűtő­fülke ajtaja következett, amely a 6. és 7. sz. helyiség ellátására szolgált, majd pedig a'folyosó nyugati végét lezáró legújabbkori falak- állták el az utat. Elbontásukkal ma már a folyosónak ez a szakasza is közvetlenül hozzáférhetővé vált. Végül a 7. sz. helyiség vonalában, a folyosó nyugati végén látott napvilágot az a kosárívű nyílás, amelynek kávafala a 7. sz. helyiség felé néző falazott ülőpadra épült. E helyen az egykori épület északnyugati sarkához értünk, a folyosó nyugati falát ehhez a falsarokhoz későbbi időben csatlakoztatták. Ebben utóbb elfalazott ablak húzódott meg, amely e folyosórész többi északra tekintő ablakával méretben és formában teljesen megegyezett. A folyosó északi fala különösebb kutatást nem igényelt. Nyugati szakasza egy­öntetű építmény volt, éppúgy, mint keleti része, s mindkét szakasz későbbi időben, de külön-külön épült az utcai szárnyhoz. Csak az udvari szárnyait keresztül szelő 29 Az e helyütt álló üvegfalat a legutóbbi helyreállítás elbontotta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom