Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1956) (Pécs, 1956)

Dombay János: A Janus Pannonius Múzeum kialakulásáról

A JANUS PANNONIUS MÚZEUM KIALAKULÁSÁRÓL 191 1952-ben 55 000, 1953-ban 19 300, 1954-ben 21100 és 1955-ben 34 700 látogatója volt a múzeumnak. Nem túlságosan nagyok ezek a számok, mégis arra mutatnak, hogy dolgozó népünk és a múzeum közötti viszony, a múlthoz képest, sokkal szorosabb, elevenebb lett. Dolgozó népünk felismerte, hogy a múzeumi munka eredményei nemcsak nemes szórakozást nyújtanak, hanem azokból új ismereteket is meríthet, amelyek látókörét szélesbíitik és műveltségét növelik. A múzeumra költött pénz és a ráfordított munka kezd gyümölcsözni és egyre gazdagabb eredményeket ígér. Áttekintve a Janus Pannonius Múzeum kialakulásának történetét, azt mondhatjuk, hogy ezen ama két történelmi korszak jellemző bélyegei ismerhetők fel, amelyek fordulópontja hazánk felszabadulása volt a második világháború után. A múzeum fejlődésének ezt megelőző két korszakában sem hiányoztak a helyi adottságok és a lelkes kutatók, de hiányzott azon átfogó elgondolás, mely a múzeumi munka eredményei iránt helyi és országos viszonylatban egyaránt széleskörű érdeklődést tudott volna kelteni. A múzeumi tudományos munkát általában egy elvont tudományszak művelésének tekintették, amelynek semmi vagy csak igen kevés kapcsolata van az élethez, így eredményei csak igen kevés érdeklődéssel találkoztak. Erre vezethetők vissza az állandó anyagi nehézségek: a múzeumra fordított pénz anyagi áldozat volt. Gyökértelen volt a múzeumi munka, mert noha voltak szakfeladatai, de nem volt kijelölve számára eszmei irányvonal, és hiányzott belőle a társadalmi törekvéseknek megfelelő eszmei tartalom. A felszabadulás óta múzeumaink kiléptek korábbi elszigeteltségükből és belekapcsolódtak a szocializmus építésének munkájába. Szakfeladataik ellátása mellett tevékenyen résztvesznek dolgozó népünk művelésében, miáltal széleskörű tömegkapcsolatokra tettek szert. A múzeumok fontos kormányzati feladat megoldásának tényezőivé váltaik, és ez a körülmény szükségképpen vonta maga után a róluk való megfelelő állami gondoskodást. DoTnbay János