Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1956) (Pécs, 1956)

Dombay János: A Janus Pannonius Múzeum kialakulásáról

A Janus Pannonius Múzeum kialakulásáról A XVIII. és a XIX. században a természettudomány rohamos fejlődésével a. tudományos kutatási és vizsgálati módszerek mind szélesebbkörű alkalmazása járt együtt. Az ennek nyomán kialakult szigorúan tudományos szemlélet nemcsak a természettudomány különböző ágaiban érvényesült, hanem más tudományszakokban is. A fejlődéstan új megvilágításba helyezte a földben található ásatag állatvilágot, melynek lépten-nyomon felszínrebukkanó .maradványai korábban a mesék és a babonás hiedelmek körébe tartoztak. A természeti népek életének tanulmányozása folyamán fény derült arra, hogy az Európa földjéből előkerülő bizonyos tárgyak azonosak vagy feltűnően hasonlók azokhoz, amelyeket ezek a népek használnak. Az új tudományos összehasonlító módszer alkalmazása nem hagyott kétséget a felől, hogy valamikor Európa földjén is hasonló műveltségi fokon levő népek éltek. Ilyen és más hasonló eredmények nyomán állandóan fokozódó érdeklődés nyilvánult meg az emberiség múltja iránt, amit nagymértékben fokoztak a világ különböző részein felszínrekerült ősemberleletek is. Hazánkban a múlt század közepetáján fordult fokozottabb figyelem a múlt földből előkerülő tárgyi emlékei felé. Döntő lépés volt ezirányban a Magyar Nemzeti Múzeum megalapítása 1804-ben, Az Érem- és Régiségtár kezdte rendszeresen gyűjteni a hazai föld történetének tárgyi emlékeit. Az ország csaknem minden részén akadtak lelkes kutatók, akik áldozatot és fáradságot nem kímélve, legtöbbször magukrahagyatva, sőt sokszor akadályoztatva is, lankadatlan buzgalommal fáradoztak gyarapításán. Az emberi haladás és a tudomány szerény, halkszavú úttörői voltak ők. Ha panaszra nyílt is ajkuk, csak a törekvéseikkel szemben tapasztalt közönyről és nemtörődömségről panaszkodtak, bár erős hangot is tudtak és mertek használni a hivatalos körökkel szemben, számtalanszor követelve és sürgetve a tudomány érdekeinek megfelelő törvényeken alapuló védelmét. Ebben az időben, mint másutt is, elsősorban a tárgyi emlékek gyűjtésére törekedtek. Kutatóink egyesületekbe és társulatokba szervezték az új tudományág iránt érdeklődőket, főleg az emlékek szélesebbkörű felkutatása és mentése céljából. Ezáltal nemcsak a kutatók száma növekedett, hanem meggyorsult a gyűjteményanyag mehnyiségbeli gyarapodása is. Megszervezték és szorgalmazták az egybegyűjött anyag sorsáról való intézményes gondoskodást is. így keletkeztek első érem- és régiséggyűjteményeink elsősorban az ország azon vidékein, amelyeknek akadt egy-egy lelkes kutatója. E gyűjtemények egy része az említett egyesületek és társulatok kezelésében volt. Akadtak azonban barátok és pártfogók a megyék és a városok közigazgatási köreiben is. Különösen ott alakultak kedvezően a körülmények, ahol maguk a közigazgatási vezetők is támogatták á kutatást és a gyűjtemények intézményszerű működését. Számos helyen és esetben a tudomány és az emberi haladás ügyének szolgálata sugallta a támogatást,