Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1956) (Pécs, 1956)
ifj. Kodolányi János: A diósviszlói halottíró asszonyok
A DIÓSVISZLÓI HALOTTlRÖ ASSZONYOK 155 édes jo lányom Juliskám ne ... az szívül nehord magadal hogy talán tebeszelted után keten nem en mar regen . .. akartam de csak magad magad 2. oldal: ekor nem az... beket mikor mar . .. helyet akar az ... akor mindég kesereg ... es akor azt monta hoigy hova nem kisegetlek hogy velem es nem kelek hanem meg szenvetem erte oreg napjaimban jok legyetek hogy ijen hejre nejusatok mint en voltam isten alldjon meg benotoket kedves gyerokeim ászt kívánom az pokolból en jaba kerek sémit mert nekem nem nyílik menyei ajtó anyit tehetetek volna hogy nem halotam volna de mostan mar ... mert az hejem nincsen sémi bajom megyünk az fejünk eleibe mmk is minden vasárnap mint tik az templomba de nem imára hanem a rósz hirdetést halgatni hogy mitkel teni enyi az mi eletünk HARMADIK LEVÉL. 1. oldal: édes felesegem édes kedves hátramaradót kedves osalladom mire Jutotatok es mire jutót mindég csak azt mondjatok nef éljetek sémit nem fogtok rósz sorsa jutni en mondom ozt nektek nem kel minden fele beszednek hitelt adni mert sokak vanak ojanok hogy kiálltam az falu vegére es fejben lom mert oztis mondjak amit soha sem halotak hat akor en mitszoljak hozatok kedves csalladim aki mindent lat nem szolhatok mast csak anyit hogy istenben bizal netevedjel az Jézus utjarol mert az Jezsus Krisztus is járt kovises uton es meg is meg voltak az bunos nepekis csak jarjai az Jezsus utján majd meg segít anyit mondok hogy csak türeleméi légy majd meg egyszer lesz magyar haza legyetek bene bízok ne kételkedjetek hogy talán az orosz meg tantoroszik nem az fog meg vedni nem az nemet aki elola az magyar földet es mostan kedves felesegem megharagutol nem hogy ugy írtam elöl meg nehezteltem rad mert sokszor igen meg bántod az jo istent hogy engemet elvit de légy nyugotan hogy énnekem igen igen jo hejem van csak titeket sajnáltalak 2. oldal: aban az felelemben amiben voltai es voltatok es vagytok en voltam az orzod csak nem latal veled voltam minden veszejben -csak jo légy istenben bizal nezavarjadmeg az en jo bejemet mert íten igen jo az hejem amit nem is hiszel az hogy hogy nem lehetet segítői nem szolhatok hozad isten szeretete legyen veled es az csalladomra bocsas meg hogy en is meg sertelek talán ugy hiszem hogy azért nem fogsz ram meghorogudni csak ara kelek hogy neboszankodj ne végy ki oz jo hejin bolha az jo anyám így rendelte hogy nekem olyan mesze kelet elmúlnom de oz lelkem veletekva oz bene bízókat oz jo isten meg oz veszejben is meg segíti es ha veletek es meg egyszer mondom hogy talán oz nen veszed sertésül hogy ugy irtán de most az elkeseredet szivedet nem álltatom mert az jo arnyán engemet ker számon erte isten veletek kedves jo csallado
