Dénes Andrea szerk.: Ehető vadnövények a Kárpát-medencében (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 13. Pécs, 2013)
Papp Nóra & Horváth Dávid: Vadon termő ehető növények Homoródkarácsonyfalván (Erdély)
Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi Sorozat 13 83-92 Pécs, 2013 Vadon termő ehető növények Homoródkarácsonyfalván (Erdély) Papp Nóra1, Horváth Dávid2 Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Farmakognóziai Tanszék, H-7624 Pécs, Rókus u. 2. 'e-mail: nora4595@gamma.ttk.pte.hu ; 2e-mail: hordav@gmail.com Papp, N. & Horváth, D.: Wild edible plants in Homoródkarácsonyfalva (Transylvania). Abstract: The isolated villages in Transylvania (Romania) have valuable ethnobotanical data nowadays, based on the traditional knowledge of the indigenous people of the settlements. In this work, several plant taxa living at wild habitats were summarized in Homoródkarácsonyfalva, according to their role as food, as beverage or as other special preparation forms. These species are regularly used in the everyday life of the inhabitants, who preserved and inherited the archaic elements connected to the mentioned plant taxa. Keywords: ethnobotany, wild and exotic edible plants, indigenous knowledge. Bevezetés Napjainkban a természet kincseiként emlegetett gyógynövények mindennapi használata, így a népi orvoslás elemeinek alkalmazása újra reneszánszát éli. Ezen adatok gyűjtése új tudományos vizsgálati lehetőségek előtt nyit utat, amelyek az egyes növényfajok szövettani, fitokémiai és hatástani analízisei során számos kérdésre adhatnak választ az adatok megbízhatóságával és létjogosultságával kapcsolatban. A tudományterület gyökereként ismert etnobotanika a népi növényismeret és az ember közötti kapcsolat elemzésével foglalkozik. A néprajz és a természettudományok kiemelkedő határterületeiként ide sorolhatók a növényekhez fűződő népi orvoslási és épitészeti, hiedelmekkel, tájilletve eszközhasználattal kapcsolatos adatok (Szabó és Péntek 1976). Erdély területéről az 1960-as évektől kezdődően számos gyűjtőút eredményei kerültek közlésre, elsősorban magyar nyelvű írásokban. A szerzők itt elsősorban a népi orvoslás során alkalmazott növénytaxonokat ismertetik, de számos vadon termő, ehető fajról is közölnek adatokat. A következőkben a teljesség igénye nélkül röviden ismertetjük az egyes kutatott területeket és a legfontosabb megjelent munkákat. A gyimesi táj népi gyógyászatával kapcsolatban elsőként RÁcz és Holló (1968) közleményét kell kiemelni, amely az első, erdélyi etnobotanikai adatokat felvonultató gyűjtőmunkaként ismert. A Gyimesek területén számos gyűjtőutat vezetett továbbá Kóczián Géza munkatársaival (Kóczián et al. 1975, 1976), Szabó László (2002), Antalné Tankó Mária (2003), Rab János (1982), Rab et al. (1981), Frendl Kata (2001) és Frendl és Balogh (2004, 2006) és a jelen tanulmány szerzője (Papp 2011), valamint a népi tájhasználattal kapcsolatban Molnár Zsolt és munkatársai (Molnár és Babai 2009, 2010), florisztikai szempontból pedig Pálfalvi (1995, 2001) kiemelkedő tanulmányai említendők. További értékes etnobotanikai tanulmányok láttak napvilágot Moldvában (Halászné 1981, 1993;
