Dénes Andrea szerk.: Ehető vadnövények a Kárpát-medencében (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 13. Pécs, 2013)

Kóczián Géza: A gyűjtögető gazdálkodás vadon élő tápláléknövényeinek etnobotanikai értékelése

Ehető vadnövények a Kárpát-medencében

25

Élelmezésre használt, vadon élő növények adatai a felhasználás módja szerint csoportosítva

Megjegyzés: Zárójelben azok a települések ill. irodalmi hivatkozás, ahol a növényt a megadott módon felhasználták.

A felhasználás alapján a követkesőkápp csoportosítottam a növényeké t.

1* Élelmezésre használt növények

1.1. Lisztet adó növények

1.2. Főzelék- és zöldaéyaövények

1.3. Fűszernövények

1.4. Olaj nyerésére szolgáló növények

1.5. Gyümölcsök /termesztett ás vadon termő

gyümölcsök/

1.6. ühető gombák

1.7. Befőzésre, házi konzerválásra használatos növények

1.8. Italok készítésére használatos növények

1.8.1. Élvezeti teák készítésére használatos növények

1.8.2. Kávépótszerek

1.8.3. Bor készítésére használatos növények

1.8.4. Sör készítésére használatos növények

1.8.5. Égetett szeszek készítésére használatos növények

1.3.6. Üdítő Italok készítésére használatos növények

3. ábra: Részlet Kóczián Géza doktori dolgozatából

Lisztet adó növények és kenyér készítésénél felhasznált növények

Carum carvi L. - kömény: A kenyérbe teszik a köménymagot (Répáshuta, Romváry 1979).

Humulus lupulus L. - komló: kenyérsütésnél élesztő helyett használták a termés főzetét, ezzel kelesztették a kenyeret (Nagyatád, Bánfíyhunyad, Hosszúmező, Csedő 1980, Czifray 1830, Rápóti-Romváry 1977, Romváry 1979).

Vadon termő főzelék és zöldségnövények

Carlina acaulis L. - száratlan bábakalács: A meghántott virágzatot nyersen eszik (Háromkút, Borbás 1893, Márkus 1961).

Chenopodium album L. - fehér libatop: A spenóthoz hasonlóan készítik el tavasszal főzeléknek (Répáshuta, Felsőróna, Hosszúmező, Máramarossziget, Rónaszék, Borbás 1893, Gunda 1966).

Fagus sylvatica L. - bükkfa: A levelét tavasszal megcukrozva nyersen eszik (Répáshuta).