Dénes Andrea szerk.: Pécs és környéke növényvilága egykor és ma (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 12. Pécs, 2010)
Pál Róbert, Henn Tamás és Nyúlási Judit: Adatok a Dél-Dunántúl gyomflórájának ismeretéhez
118 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 12 Kickxia spuria (L.) Dumort. - BD: Bosta (-dél), Kisdér (Rekettyés), Mecseknádasd (ófalui kereszteződés), Ófalu (Kalkofen), Ózdfalu; DZS: Hobol (-nyugat), Rózsafa (-kelet); ÉZS: Csikóstöttös (Szérűskert), Szágy (Nagy-Komlói-dűlő); FS: Királyegyháza (Körtélyesidűlő), Sellye (Remete-dűlő); MH: Hosszúhetény (Som-kerék); NYH: Nagynyárád (Régenszvizen), Váralja (Sándorfa) [TÓTH ined.]; PS: Keszü (-észak), Pécs (Fogadó); TH: Győnk (Szabad-földek). Tarlók jellegzetes gyomnövénye, az előző fajnál sokkal ritkábban fordult elő a térségben. További adatai: NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), SIMONKAI (1876), ZSÁK in HORVÁT (1942b), FARKAS és TÓTH in KEVEY és HORVÁT (2000), PÁL és PINKE (2007). Kochia scoparia (L.) Schrad. - BD: Lothárd (Szabad-földek). Kapáskultúrából mutattuk ki. A térségben ritka. Korábbi adatai: NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), SIMONKAI (1876), HOLLÓS (1911), KITAIBEL in GOMBOCZ és HORVÁT (1939), HORVÁT (1942b), BOROS in HORVÁT (1942b), KNAPP in HORVÁT (1942b), ZSÁK in HORVÁT (1942b), HORVÁT (1958, 1975). Lappula squarrosa (Retz.) Dumort. - TH: Hőgyész (Csicsó). HORVÁT (1942b) közönségesnek tartja. Parlagról került elő. További adata: SIMONKAI (1876). Lathyrus aphaca L. - BD: Bátaszék (Szentai-hegy), Hidas (Magyar-hegy), Mecseknádasd (az ófalui kereszteződés, Magas-puszta), Ófalu (Kalkofen, Wacholder-berg); BH: Abaliget (Korzák, Öreg-hegy), Kisbattyán (-kelet), Komló (Mecsekfalu, Mecsekjánosi), Kovácsszénája (Ádám-halála), Liget (Zakinya), Magyaregregy (Hodács, Lapos-völgy), Magyarszék (Benága, Halom-dűlő), Orfü-Mecsekszakál (Végföldek), Orfű-Tekeres (Égettszállás), Varga (Gatya-tető); DZS: Bükkösd (Megyefa), Hetvehely (-nyugat, Rókalyuk); ÉZS: Husztót (Cike-dűlő); GD: Mórágy (faluban, Pince-hegy); MH: Orfű-Bános (Bánosiszállás), Pécs (Szentmiklós). Extenzív szántókról került elő, a Baranyai-hegyhát területén helyenként tömeges volt. IUCN besorolását tekintve veszélyztetettség közeli (KIRÁLY 2007). Korábbi adatait NENDTVICH T. (1846), MAYER (1859), NENDTVICH T. in KERNER (1863), MAYER in HORVÁT (1942b), BOROS in HORVÁT (1942b), HORVÁT (1958, 1977), CSAPODY V. in HORVÁT (1958), PRISZTER in HORVÁT (1958), PÁL (2002a, 2003), CSIKY (2006), TÓTH (2007) és PURGER (2008) közölte. Lathyrus hirsutus L. - BD: Baksa (Szivárványos), Erdősmecske (Fritz-malom-völgy, Moger), Erzsébet (Alsó-rét), Hidas (Magyar-hegy), Kökény (Szőlőhegy), Ófalu (Kalkofen), Pogány (Falucska, Szántás), Regenye (Regenyei-hegy), Romonya (Bekefa), Szilvás (Pajtáskert), Zengővárkony (Salamon), Zók (Pörgő); BH: Abaliget (Korzák), Barátúr (Szállás-dülők), Komló (Mecsekfalu), Kovácsszénája (Ádám-halála, Sas-rét), Liget (Zakinya), Magyaregregy (Hodács, Lapos-völgy), Magyarszék (Benága, Csonka-rét, Halom-dűlő), Orfü-Tekeres (Égett-szállás, -észak), Tékes (Döböcsin), Varga (Gatya-tető); DZS: Antalfalu (-kelet, Temetői-dűlő), Bükkösd (-észak, Megyefa), Bükkösd-Becsali (Téglaházi-dülő), Csertő (Balázsi-szőlőhegy), Dinnyeberki (Vörös-hát), Hetvehely (-nyugat, Rókalyuk), Ibafa (Liki-föld); ÉZS: Bakóca (Nagy-mező), Baranyaszentgyörgy (Tatárkadűlő), Gyümölcsény (Lazina alja), Husztót (Cike-dülő), Jágónak (a Majortól keleti irányban lévő kisparcellás területek), Kishajmás (Kecske), Mindszentgodisa (Felsőmindszent),
