Dénes Andrea szerk.: Pécs és környéke növényvilága egykor és ma (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 12. Pécs, 2010)

Pál Róbert, Henn Tamás és Nyúlási Judit: Adatok a Dél-Dunántúl gyomflórájának ismeretéhez

PÁL-HENN-NYULASI: ADATOK A DÉL-DUNÁNTÚL GYOMFLÓRÁJÁNAK ISMERETÉHEZ 117 Kékesd (Kékesdi-erdő), Kiskassa (Új-dűlő), Kozármisleny (- nyugat), Kökény (Cseri-dűlő), Liptód (Lencseföldek), Lothárd (Szabad-földek), Magyarsarlós (Szőlőhegy), Nagybudmér (nyugat), Ózdfalu, Pécs-Hird (Szél-föld, Szikla-berki-dűlő), Szalántanémeti (Bokros), Szederkény (Nyomjai-oldal), Szentlőrinc (Pécsi úti dűlő), Újpetre (Grucvaldteile); BH: Liget (Zakinya); DZS: Somogyviszló (Szabó-szőlőki-dűlő); FS: Királyegyháza (Körtélyesidűlő); MH: Cserdi (Szőlőhegy, Horgas-dűlő); NYH: Bóly (Svincsina), Máriagyűd (AlsóKöves-föld), Márok (Márokszentmárton), Nagyharsány (Göcsös-rét), Nagynyárád (Régenszvízen), Villány-Virágos (-dél); SZD: Lajvérpuszta (Szőlőhegy); TH: Diósberény (Hosszú-földek), Kéty (Temető-dűlő), Kölesd (-dél), Murga (a 65-ös út kereszteződésénél), Szakadát (Osztás-dűlő), Tolnanémedi (-délkelet), Zomba (Páskum); V: Bonyhádvarasd (dél). Kapáskultúrákból és tarlókról került elő. Korábbi adatai: NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), SIMONKAI (1876), HOLLÓS (1911), KITAIBEL in GOMBOCZ és HORVÁT (1939), PÁL és PINKE (2007). Hyoscyamus niger L. - MH: Hosszúhetény (Telki-dűlő). Ruderális termőhelyről került elő. HORVÁT (1942b) közönségesnek tartotta, azonban napjainkra meglehetősen megritkult. További adatai: NENDTVICH K. (1836), SIMONKAI (1876), HOLLÓS (1911), HORVÁT (1942b). Inula helenium L. - ÉZS: Patca (Csipány). Ruderális élőhelyről (árokpart) került elő. Hazánkban hivatalosan védett faj, azonban nem tekinthető veszélyeztetettnek (KIRÁLY 2007). Korábban közölt adatai: NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), SIMONKAI (1876), KITAIBEL in GOMBOCZ és HORVÁT (1939), HORVÁT (1942b, 1958, 1977), BOROS in HORVÁT (1942b), BORHIDI in HORVÁT (1977), DÉNES et al. (1998), KEVEY és HORVÁT (2000), TÓTH (2000, 2007), KEVEY (2001), Z. HORVÁTH (2007). Kickxia elatine (L.) Dumort. - BD: Görcsöny (Hin-völgye), Kisdér (Rekettyés), Kozármisleny (Sasfészek), Nagybudmér (-nyugat), Ófalu (Kalkofen), Ózdfalu, Pécs-Hird (Szél-föld, Szikla-berki-dűlő), Regenye (Hegyalja), Újpetre (Grécevald); BH: Barátúr (Szállás-dűlők), Magyarszék (Halom-dűlő), Orfü-Tekeres (-észak); DS: Matty (-kelet); DZS: Csertő (Török temető), Hetvehely (-nyugat), Hobol (-nyugat), Kacsóta (-észak), Rózsafa (-kelet), Somogyapáti (-kelet); ÉZS: Boldogasszonyfa (Hegyesdi-mező), Bőszénfa (Törjék-puszta), Gödre (Gödreszentmárton), Husztót (Cike-dűlő), Kaposszerdahely (Szőlőhegy), Patca (Csipány), Simonfa (Banya-hegy, Puszta-hegy), Szágy (Nagy-Komlóidűlő), Szenna (Vén Balázs), Tormás (Kerék-fok); FS: Bogádmindszent (Kerekaljapuszta); GD: Feked (Hosszú-dűlő), Mórágy (faluban); MH: Cserdi (Cserdi szőlőhegy), Cserkút (Szőlőhegy), Hosszúhetény (Ormándi-dűlő, Rác-tető), Kővágószőlős (Kajdács-dűlő), Kővágótőttős (-kelet, Tótvár), Orfű-Bános (Bánosi-szállás, Petike), Pécsvárad (Kutyás, Ráctető), Váralja (Sándorfa) [TÓTH ined.]; NYH: Nagynyárád (Régenszvízen), SZD: Gráboc (Szociális otthon körüli földek), Kismórágy (Rozsdásserpenyő); PS: Pécs (Fogadó), TH: Gyönk (Szabad-földek), Hőgyész (Szálláspuszta), Kalaznó (-nyugat), Kéty (Temető-dűlő), Kistormás (Varsádi-dülő), Pincehely (Mandi-tanya), Szakadát (Osztás-dűlő), Zomba (Páskum); V: Gerényes (Somos-dűlő), Szárász (Rolltanya). Tarlók jellegzetes gyomnövénye. További adatai: NENDTVICH K. (1836), SIMONKAI (1876), HOLLÓS (1911), ZSÁK in HORVÁT (1942b), HORVÁT (1943, 1958), SADLER in HORVÁT (1943), CSAPODY I. (1953), ÚJVÁROSI in HORVÁT (1958, 1977), SADLER in HORVÁT (1977), PÁL és PINKE (2007).