Dénes Andrea szerk.: Pécs és környéke növényvilága egykor és ma (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 12. Pécs, 2010)

Pál Róbert, Henn Tamás és Nyúlási Judit: Adatok a Dél-Dunántúl gyomflórájának ismeretéhez

116 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 12 Köblény vasútállomás közelében) [TÓTH ined.]. Jó vízellátottságú szántókon és belvizes területeken jelenik meg. További adatai: MAYER (1859), NENDTVICH T. in KERNER (1863), SIMONKAI (1876), HOLLÓS (1911), KITAIBEL in GOMBOCZ és HORVÁT (1939), HORVÁT (1942b, 1958, 1977), ZSÁK in HORVÁT (1942b), PÁL és PINKE (2007). Gypsophila muralis L. — BH: Magyaregregy (Hodács); DZS: Csertő (Török temető), Kacsóta (-észak), Visnye (Csontos); ÉZS: Bőszénfa (Törjék-puszta), Csikóstőttős (Szabadföldi-dülő), Gödre (Gödreszentmárton), Kaposszerdahely (Szőlőhegy), Szágy (NagyKomlói-dülő), Szenna (Vén Balázs), Szentbalázs (Telek-hegy), Szilvásszentmárton (Pusztahegy); FS: Sellye (Remete-dülő); MH: Hosszúhetény (Nagy-mező) [TÓTH ined.], Kővágótőttős (-észak), Orfű-Bános (Petike, Bánosi-szállás), Pécs (Pécsbánya), Váralja (Sándorfa és Szederfa között) [TÓTH ined.]; NYH: Villány-Virágos (-dél); V: Kárász (Kárász-Köblény vasútállomás közelében) [TÓTH ined.], Szárász (Rolltanya). Főként tarlók gyomnövénye, de ruderális területekről is előkerült. Korábbi adatai: NENDTVICH T. (1846), MAYER (1859), NENDTVICH T. in KERNER (1863), HOLLÓS (1911), KITAIBEL in GOMBOCZ és HORVÁT (1939), HORVÁT (1942b), PÁL és PINKE (2007). Heliotropium europaeum L. - BD: Borjád (-dél), Cikó (Kókai-oldal), Egerág (Újegerág), Erzsébet (Kékesdi-erdő, Pince-föld), Görcsöny (Hin-völgye), Kátoly (Szőlőhegy), Kékesd (Kékesdi-erdő), Kisjakabfalva (Gyalogúti dűlő), Kozármisleny (Sasfészek), Kökény (Cseridűlő), Lothárd (Szabad-földek), Magyarsarlós (Szőlőhegy), Nagybudmér (-nyugat), Palkonya (Hegyi-földek-dűlő), Pócsa (-dél), Somberek (Sloszberg), Szederkény (-kelet), Szilágy (-észak), Villánykövesd (Jakabfalusi út mente), Vókány (Nagy-Völgy-dűlő); DZS: Dinnyeberki (Kám-völgyi-dűlő); ÉZS: Gödre (Gödreszentmárton), Kaposkeresztúr (a temetőnél), Mindszentgodisa (Felsőmindszent); GD: Feked (Hosszú-dűlő); MH: Cserdi (Szőlőhegy), Hosszúhetény (Ormándi-dűlő, Rác-tető, Som-kerék), Váralja (Szélső-dűlő) [TÓTH ined.]; MSZ: Dunaszekcső (Gál-hegy); NYH: Bóly (Svincsina), Márok (Márokszentmárton), Nagyharsány (Göcsös-rét); PS: Pécs (Fogadó); SZD: Gráboc (Szociális otthon körüli földek), Kismórágy (faluban, Rozsdásserpenyő), Szálka (-észak); TH: Kéty (Temető-dűlő), Hőgyész (Szálláspuszta), Pincehely (Mandi-tanya), Szakadát (Osztás-dűlő), Zomba (Páskum). Kapáskultúrákból és tarlókról került elő. További adatai: NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), SIMONKAI (1876), JÁVORKA in HORVÁT (1939), KITAIBEL in GOMBOCZ és HORVÁT (1939), KNAPP in HORVÁT (1942b), CSAPODY I. (1953), PURGER (2008). Helminthia echioides (L.) Gaertn. - PS: Pécs (Tüskésrét), V: Bonyhád (Istvánmajor). A mediterráneumban közönséges gyomnövény, néhány töve a térség ruderális és szegetális élőhelyeiről egyaránt előkerült. IUCN besorolását tekintve veszélyztetettség közeli (KIRÁLY 2007). SIMONKAI (1876) és HORVÁT (1977) csupán Villány mellől közli. További adatai: LENGYEL in HORVÁT (1942b), ZSÁK in HORVÁT (1942b), TÓTH in KEVEY és HORVÁT (2000), FARKAS és TÓTH in KEVEY és HORVÁT (2000). Hibiscus trionum L. - BD: Baksa (-észak), Belvárdgyula (Ug-dülő), Berkesd (Öreg-hegy), Egerág (Újegerág), Eilend (Új szőlő), Erzsébet (Kékesdi-erdő, Pince-föld), GörcsönyKeresztespuszta (-kelet), Ivánbattyán (Fáni-major), Kátoly (Szőlőhegy), Keszü (-dél),